POLGÁRMESTERI HIVATAL-ZOMBA KÖZSÉG

Zomba már az ókorban is lakott volt. A Római Birodalom idejéből maradt ránk az a bronzszobor, amely a zombai Szárnyas Géniusz néven ismert és a Néprajzi Múzeumban található. A római időben Zombának római kolóniának kellett lennie, a mellette fekvő Ódány helységgel együtt, saját szememmel láttam a mai temetőben előkerült hamvvedret írja Maronics Mihály plébános az 1770-es években.

Néhány éve a régészek egy avarkorból származó település nyomaira bukkantak a község határában. Valószínűleg a honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, ugyanis a környék településeinek nevei Árpád törzsét idézik.A településre vonatkozó első írásos emlékek szerint Szent István 1015-ben a pécsváradi apátságnak 41 helységet adományozott, ezek közül a harmadiknak szerepel Zumba(Zomba régi neve). A korai középkorra vonatkozóan a településre vonatkozó írásos emlékek nincsenek, de valószínűleg lakott hely volt, ugyanis a szomszédos Ódány már templomos helységként szerepel a pápai tized összeírásban. A török megszállás elnéptelenítette a vidéket. A török defterek szerint az 1580-as években Zombának 11 adózója van. 1603-ban azonban a törökök Simontornya környékén telelnek, melynek következtében Tolna megye helységeinek nagy része, köztük Zomba és környéke, elpusztul. Ezután 1704-ig rácok lakják a vidéket. A török kiűzése után a település a császári kincstár birtokába került. A kincstártól Zombát és további 5 települést Dőry László a magyar királyi kancellária Bécsben működő hírvivője kapta adományba 40.000 váltóforint megfizetése ellenében. A XX. század első felében Zomba közigazgatásilag a Bonyhádi járás elsősorban mezőgazdasági jellegű települése. A jó természeti adottságoknak köszönhetően a község gazdái élenjárnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Állatvásárai jelentősek, önálló téglagyára, malma, sajtgyára működik. Földművelő gazdái a megyében először használnak gazdálkodásukhoz műtrágyát. A II. világháborút közvetlenül megelőzően a községben 229 magyar és 238 németajkú család lakott összesen 2040 fő.A háborút követően a német lakosság közül 172 család kitelepítésre került, helyébe székelyek (158 család 586 fővel) és felvidékiek (44 család 138 fővel) települtek be. A községben 66 német család (162 fő) maradt. Jelenleg a községnek 2500 lakosa van, ősmagyar, székely, felvidéki és német népcsoportok lakják - teljes megbékélésben.