POMÁZ-POLGÁRMESTERI HIVATAL

Pomáz a Dunakanyar hegyei között, a hegyek és a síkság találkozásánál, egy hegyek közé benyúló völgyben települt meg. Ezen völgy egy nagyméretű ÉNY- DK-i irányú törésvonal, a Pomáz-Kétbükkfa-nyereg - Esztergom toporgráfiai pontokkal jellemezhető

A törésvonaltól ÉK-re a Dunazug hegység vulkanikus eredetű hegyei találhatók, anyaguk főként andezit, DNY-ra üledékes kőzetek alkotnak hegyeket, (Majdán pola, Kevélyek, Oszoly, Pilis) anyaguk jellemzően dachsteini mészkő. Ugyanezen üledékes kőzetek a patak vulkanikus "oldalán" is megtalálhatók, mintegy 1800-2100 m-es mélységben. Színezi az összképet, hogy később, a Pannon tenger felszíne közelébe emelkedő Messelia dombon késői Lajta-mészkő lerakódás figyelhető meg, sok jó megtartású kövülettel, főként fésűs kagyló maradványokkal, ugyenezen időből valók a Kőhegy alatti Susnyár-völgyben, a régi tengeri homokba vágódó patakmederből kiemelhető fosszilis kagylók és csigák. Az ember ezen a tájon kb. 50 ezer éve telepedett meg. A legkorábbi ismert emlék a Kiskevélyi barlangban talált kő- és állati eredetű, pontosabban a barlangi medve fogából hasított szerszám-lelet. A tájképi elemként is jelentős Nagy-Csikóvár és Kőhegy is fontos emlékeit őrzi az ember megtelepedésének. Közbevetőleg különlegességként említem meg, hogy mind a Nagy-Csikóvár, mind a Kőhegy érdekessége a rajtuk kialakult tó. A Nagy-Csikóvár régi kaldera-árkában két, a Kőhegyen pedig a valahai kráter területén egy tó található. A Kőhegyen, - talán nem annyira a természeti szépség miatt, inkább a jó védhetőség okán - a késő bronzkor - korai vaskor, az ún. la-Téne műveltségi kör idején jelentős település, fellegvár alakult ki. A környék lakosainak mintegy "önvédelmi körlete" lehetett a felszínen. Jelenleg is pusztuló emlékeinek megmentésére a Visegrádi erdészet tesz eléggé nem méltányolt és támogatott kísérletet. A bronzkorban jelentős telepek fejlődtek, gyakorlatilag a jelenlegi belterület szinte teljes egészében lakott volt.