PRÍMÁSI LEVÉLTÁR

Az esztergomi Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára. Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából azonban messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető értékét.

Az esztergomi érsekek Magyarország prímásaiként ugyanis a hazai egyházi hierarchia csúcsán álltak, ők koronázták a magyar uralkodókat, de főkancellárként és a királyi tanács tagjaként, sőt bizonyos időszakokban helytartókként, az ország világi kormányzatában és belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszottak, miközben még Esztergom vármegye örökös főispáni tisztét is betöltötték. Udvaruk emellett mindvégig a magyarországi kultúra és művészetek egyik meghatározó központja volt. A levéltár jelentőségét fokozza az Esztergomi Főegyházmegye területi nagysága is. Ugyanis 1778-ig - a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével - az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szegességig és Gömörig terjed. Ezenkívül Esztergomhoz tartozott még számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az 1776-ban felállított besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is Európa egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen 1919-ig, amikor területének túlnyomó része az országhatáron kívülre került. Ennek megfelelően a Prímási Levéltár őrzi a nagyszombati apostoli adminisztratúra területére vonatkozó iratokat 1918-ig, valamint a besztercebányai, rozsnyói és szepesi egyházmegyék területére vonatkozó iratokat 1776-ig bezárólag. Nyitvatartás: szerda-csütörtök: 8, 00 - 14, 00