PUTNOK-POLGÁRMESTERI HIVATAL

A rendezett, nyugalmat sugárzó települési arculat egy olyan jellegzetes gömöri kisváros képét vetíti elénk, amely az utóbbi évek átalakulásai nyomán egyre jobban tükrözi a régi polgári értékeket.

Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör-Kishont vármegyében, 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. A település a Bükk-hegység északi nyúlványai, valamint a Sajó folyó között, Miskolctól 40 km-re a 26-os számú, nemzetközi forgalmat is lebonyolító főútvonalon, a szlovák határ mentén található. Hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község. 1989. március 1-től pedig újra város. Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok. A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt. Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak. Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erős udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg. A Putnoky-család 300 éven át volt a vidék ura. Miklós halálával azonban évtizedekig tartó testvérharc kezdődött, és végül Miklós fiai az egri káptalan előtt osztozkodtak az örökségen. A család jelentős birtokokkal rendelkezett még Abaúj, Gömör, Borsod, Bihar, Zala és Pozsony megyékben is. A háború a család kimerülésével ért véget 1475-ben.