RÁBAPATY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

Rábapaty Község Önkormányzat- közigazgatás, önkormányzat. A monda szerint községeink négy helyre települtek. A tetődombon Káró- vagy Dákópaty, a templom mellett Felsőpaty, az urasági majorság mellett Alsópaty és tőle délre, a vizenyős helyre Rábabogyoszló települt. Paty neve 1293-tól fordul elő először a megyei levéltár adatai alapján. Írják Paach-nak, Pogh-nak is. Rábabogyoszlóról 1274-ről találunk írásos adatokat, amely szerint a település Sárvár mellett északra fekszik. (A település fás, bokros területen helyezkedik el. Lakói már a régi időktől a kaskötést űzik.) Említik: Bogyiszló, Bodiszló, Villa Bogozlav néven, majd a Múzeumi Okmánytár 1447-ben Bogyoszló néven

A magyarok letelepedésének idejéből kevés az írásos feljegyzés. Jakfáról lehet tudni, hogy Árpád fejedelemmel letelepült magyarság Jaák vezére kapta ezt a vidéket érdemeiért, mert I. Istvánt megsegítette a Kupa vezér elleni harcban. Paty is Árpádkori település, főleg nemesek lakják. A XV. század végén - XVI. század elején a földesúri birtok mellett a lakosok főként kis és törpe birtokosok, sok a zsellér. A török időkből maradt fenn a törökösi és hóhárfa dűlő elnevezés. 1787-ben a földbirtokos Eszterházy gróf. A reformáció és ellenreformáció korából már írásokból tudható, hogy Felsőpatyon plébánia és kőtemplom volt, amely a reformáció idején többször is gazdát cserélt a sárvári várúr, Nádasdy Tamás idején, akinek hatalma Répcelakig terjedt. A várúrral együtt cserélte hitét a föld népe is.