SZAJLA KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL

Szajla egyik fő nevezetessége a határában található titokzatos eredetű kunhalom. A festői környezetben elhelyezkedő dombot a helyiek egy mai napig szájról szájra terjedő legendára támaszkodva évszázadokon át Attila sírjaként emlegették. A történet szerint Attilát, az európai hunok királyát halála után a mostani Szajla helyén temették el.

Attila legkisebb fia, Csaba a Tarna folyó által feltöltött síkságon találta meg a helyet, amely a hadvezér végső nyughelyéül szolgálhatott. Ide temették testét, lovát, fegyvereit, drágaságait, és "a Holdnak háromszori megújulása idején" a 300 rabszolga nagy halmot hordott rá a mellette lévő hegyből. A rabszolgákra felügyelt a főtáltos fegyveres rabszolgáival, míg Csaba fegyvereseivel a siroki két várhegy mögött várt. A halom elkészülte után emberei a rabszolgákat egytől egyig lenyilazták, hogy ne maradjon idegen szemtanúja a szertartásnak. Leghűbb embereit a mai Sirok környékén hagyta, hogy őrt álljanak a sír fölött. Napjainkban a dombot turisták látogatják, ideális kirándulóhely. Falunk szülöttje, s jelenleg is körünkben élő Kossuth-díjas költő, író, műfordító. 1972-ben és '79-ben jelent meg a Magvető Kiadónál első két önálló kötete, a Héj és az Egy földterület növénytakarójának változása. A harmadikat, A hopik könyvét 1983-ban adták ki. Az 1972. szeptember című alkotás egyik legsikeresebb munkája. Eddigi költői főműve, a Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987-1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, az Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. Ügyfélfogadás: Hétfő: 7:30 - 16:00, Kedd: 7:30 - 12:00, Szerda: nincs ügyfélfogadás, Csütörtök: 7:30 - 12:00 és 13:00 - 16:00, Péntek: 7:30 - 12:00 óráig.