SZEGEDI GÖRÖG KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Úgy tűnik, hogy egészen a 18. század elejéig Szegednek és a dél-alföldi régiónak nincsenek különösebb görög vonatkozásai.

Görögök nagyobb számban a törökellenes háborúkat lezáró békeszerződéseket követően kerültek Magyarországra, eredetileg mint török alattvalók, akik igen kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. Érdekeltek voltak többek között a dohány-, bor-, szarvasmarha- és gabonakereskedelemben, továbbá a sószállításban és a faúsztatásban is. Kolóniáikat a főbb kereskedelmi útvonalak mentén hozták létre, legnagyobb számban Pesten, Miskolcon és Kecskeméten éltek. Szegeden is ebben az időben, azaz a 18. század első évtizedeiben kezdtek letelepedni. Az első görög családot 1720-ban regisztrálták, 1728-ban a szegedi kereskedők közül már 4 volt görög, akik a szerb kereskedőkkel és iparosokkal együtt a mai Maros utca (régi nevén Rác-piac utca) és Kálmány utca (ma Juhász Gyula utca) táján laktak, ahol az 1879. évi nagy árvíz idejéig saját ortodox templommal is rendelkeztek.