SZEGEDI REPÜLŐ EGYESÜLET

szegedi aviatika krónikája szerint egy időben kezdődik a magyar repülés történetével. Blériot 1909-ben átrepülte a La-Manche csatornát, ezt követően még ugyanebben az évben több mint 200 ezer ember előtt repülőbemutatót tartott Budapest és Kispest között fekvő katonai gyakorlótéren, mellyel jelentős hatást gyakorolt a magyar repülés fejlődésére. Szegeden az első felszállás ugyancsak 1909-ben történt, mikor a mai Szabadkai út és a Sancer tavak közt elhelyezkedő lóversenytéren a francia Montigny gróf és Zsélyi Aladár nagy sikerű repülő-bemutatót tartott Blériot típusú monoplánnal.

A mai repülőtér kialakítása az egykori Bátaszéki (ma Bajai) út melletti legelőn az első világháború idején, 1915-en indult, rövid idő múlva megkezdődött az első pilóták kiképzése Szegeden 18 repülőgéppel. 1919-ben az antant megszállás idején néhány hónapra megszakadt a repülés, de az év június 14-én megalakult a Nemzeti Hadsereg első repülőszázada. Novembertől rendszeres futárszolgálatot tartottak Szeged és Siófok közt. Az 1920-as trianoni békeszerződés rendkívül súlyos feltételeket szabott Magyarországnak, a katonai repülés minden formáját, még a léghajózást is betiltották. A tiltó rendelkezések megkerülésére 1920-ben létrehozták a Repülő Meteorológiai Állomást Szegeden, valamint a budapesti székhelyű Magyar Aero Forgalmi Rt.-t. A kormány engedélyével újraindult a rendszeres légiposta Budapest és Szeged közt. A vonal érdekessége, hogy a légipostát Nagykőrösön és Kiskunfélegyházán kis csomagban ejtőernyővel dobták le.