SZEKSZÁRDI SZŐLŐSGAZDÁK SZÖV. BORSZAKÜZLET

Mobil: + 36-20-3-255-384 A népmuvészetérol híres Sárközre tekinthet le a szekszárdi szolohegyek déli és délkeleti lankáin terül el a szukebb értelembe vett szekszárdi borvidék. Klasszikus értelembe véve csupán egyetlen város határa tartozik ehhez a borvidékhez. Az átlagosan 100-120 méter magas szekszárdi szolohegy és vidékének földje csak a földtörténet legfiatalabb korszakában alakult ki. A meredek, eróziós völgyekkel, vízmosásokkal rendkívül erosen tagolt szolohegyek déli és keleti lejtoi adják a legmagasabb minoségu borokat. A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint már az ókorban, a Római Birodalom idején termeltek ezen a környéken szolot, és keresett volt az innen származó bor. A szekszárdi fehérborok közül az Olaszrizling és a Chardonnay a legjellegzetesebb fajták.

A szekszárdi borászat igazi mufaja a vörösbor. A külföldön is keresett, testes szekszárdi vörösborok jellegzetes savtartalmát a termelt borszolofajták természetes csersavtartalma és a hosszú, héjon történo erjesztés biztosítja. Tipikus vörös borszolo fajták: Cabernet Sauvignon, Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, ma már ritka a Zwiegelt és az Oportó. Külön kell megemlíteni a jellegzetesen szekszárdi szolofajtát, a Kadarkát. Ezzel a gyönyöru, rubin színu, különleges illatú, gyenge savú borral ma már csak kistermeloknél találkozhatunk, mert termesztési adottságai kedvezotlenek. A testes, tüzes feketébe hajló vörösborok mellett megjelent a könnyebb, üde Rosé is.Szekszárd másik híressége a Bikavér, amelyet 2-3 vörös borszolo fajta házasításával állítanak elo. Az egyes termelok Bikavér receptjei ma is titkosak. A magyar bortörvény értelmében Szekszárd az egyetlen város, amely Eger mellett a Bikavér nevet használhatja. A név használat annál is inkább jogos, mert a Bikavér elnevezést legelébb Garay János költo használja Szekszárdon, és csak valamivel késobb egri vonatkozásban Gárdonyi Géza.