TIGAMAN WEBDESIGN

A Dunántúl északnyugati részén a Fertő-tó és a Soproni-hegység között Magyarország nyugati kapujában az Ikva patak partján fekszik Sopron. . A város területe és vidéke már évezredekkel ezelőtt is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a korai vaskor illér eredetű népessége ezen a területen földvárakat épített. A várostól 5 km.-re eső Várhely vol Legrégebbi leleteket Ágfalva, Kópháza, Sopronkőhida határában találták. I. e. I.V. Sz. közepén kelták jöttek a környékre. Majd a Rómaiak szállták meg a környéket, akik kereskedőkből és veteránusokból álltak és várost alapítottak a Borostyánkő út mellett. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy Scarbantia-Sopron jelentős településsé vált. A városban Capitolium, forum, amphitheatrum volt, s nagy méretű istenszobraik Juno, Minema, Jupiter képmásai melyeket márványból formáltak, maradtak ránk. A honfoglaló magyarok a IX. században jelentek meg a megyében.

A XVI-XVII. Században a lakosság megsokszorozódott ez az időszak a céhek virágkorának számított Viszont az 1600-as években, a városban pestis és tűzvész pusztított, Lackner Kristóf városbíró 1604-ben alapította meg a soproni Nemes Tudós Társaságot ez a társaság csaknem 70 évig működött. 1611.-ben itt koronázták meg II. Ferdinánd feleségét, 1681.-ben pedig I. Lipót feleségét, Eleonóra Magdaléna királynét, majd 1625.-ben III. Ferdinándot itt választották királlyá. A XVIII. század közepétől itt volt az országban másodikként állandó kőszínház, ahol Haydn is többször koncertezett. Az evangélikus líceum diákjaiként itt élt Batsányi János, Döbrentei Gábor, Berzsenyi Dániel, Ráth Mátyás. Az első világháború után az 1921-es népszavazás a Sopron hűségét bizonyította, a lakosság ekkor döntött arról, hogy a trianoni határok szerint is Magyarországhoz akar tartozni- ekkor kapta a város a Hűség városa nevet. A második világháborúban igencsak sokat szenvedett a város és lakossága, súlyos légitámadások érték a települést. 1946.-ban a város és környékén élő német ajkú lakosságnak nagy részét kitelepítették. A város fejlődését határváros lévén egy időben sokáig korlátozták, a város 1950.-ben megszűnt megyeszékhely lenni. 1975.-ben a várost Európa-díjjal tüntették ki, a régi korok emlékeinek rendbehozataláért. A szőlőjéről és borairól híres városban és környékén már 2000 évvel ezelőtt is folyt szőlőgazdálkodás, Sopron az ország történelmi borvidékei, közé tartozik. ?szőlő és bor városa? nevet viseli. A leginkább elterjedt szőlő fajtája a kékfrankos melynek sötétvörös bora savakban igen gazdag, kellemes zamatú.