TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A táj különleges geopotenciálja abból adódik, hogy az érintkező tájak genetikailag és gazdaságilag nagyon különbözőek. A tökéletes síkságnak minősülő Alföld és az Északi-Középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegység) találkozik itt. Maga a Tokaji-hegy (Kopasz-hegy) az Eperjes-Tokaji hegyláncnak az Alföldre mélyen előreugró, izoláltan álló vulkáni kúpja. 514 méter magas, meredeken emelkedik ki a 100 méter körüli tengerszint feletti magasságú csatlakozó síksági kistájakból (Bodrogköz, Taktaköz, Nyírség).

Tokaj-Hegyalja szőlőültetvényei hetven-nyolvan kilométer hosszan és három-négy kilométer szélesen vonulnak végig a Zemplén délkeleti - délnyugati lankáin. Első és másodosztályú szőlőtelepítésre alkalmas területei meghaladják a 7000 hektárt, igaz manapság alig 5000 hektáron díszlenek ültetvényei. A sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói Sátorhegy és a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben 28 település tartozik Magyarország történelmileg leghíresebb borvidékéhez. Tokaj egyedi potenciáját számos tényező kivételesen szerencsés együttállásának köszönheti. A vulkanikus altalaj (agyag, lösz), a napsütötte déli lejtők és a Tisza és Bodrog folyó által meghatározott mikroklíma mind-mind olyan szegmensek, amelyek együtt teszik a vidéket világon is egyedülállóvá. Rendkivül kedvező környezetet biztosít a botrytis cinerea (nemespenész) kialakulásának, majd az ezt követő aszúsodási folyamatnak. A borokat a sziklába vájt pincék hatalmas rendszerében érlelik, ahol az állandó 12 °C körüli hőmérséklet és a magas 95% körüli páratartalom ideális a borok érlelésére. A Tokaj-Eperjesi-hegység, így Tokaj-Hegyalja mai domborzata rendkívül tagolt: völgyekkel, vízfolyásokkal sűrűn felszabdalt, alacsony középhegység. Bár felszíne hosszú évmilliók alatt alakult ki, s az eredeti vulkáni formák eltűntek vagy megváltoztak, a táj vulkáni eredete már első pillantásra szembeötlő. Maguk a vulkánok mintegy 9-15 millió évvel ezelőtt működtek, és Európában egyedülállóan változatos formában hozták létre a mai Tokaj-Hegyalja alapkőzeteit. A vulkáni kőzetsorozatokat később utóvulkáni folyamatok bontották, alakították át, ezzel is fokozva a hegyoldalakat felépítő földtani képződmények színességét.