TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

A Dunántúl délkeleti területének 3704 km2-ét kitöltő Tolna megye közel negyedmillió lakosával hazánk legkisebb megyéi közé tartozik.

A megye centrális részét a Tolnai-dombság (Völgység, Hegyhát, Szekszárdi-dombság) adja, amely a Dél-Mezőfölddel, Sárközzel, a Kapos-Koppány menti dombvidékkel kiegészülve egy természetes szépségekben gazdag, szemet gyönyörködtető táj képét mutatja. A környezetére igényes ember sok évszázados jelenlétét sugallják a dombtetők erdői, a völgyek gazdag rétjei, a meredek oldalakra felfutó szőlősorok, az enyhébb lejtőkön, domboldalakon, síkokon gazdagon termő szántó. A terület régészeti emlékei az itt élők több ezer éves múltjáról vallanak. A jégkorszak végétől e területen előbb a kelták, majd az őket leigázó rómaiak éltek. A népvándorlás korában a hunok, gótok, gepidák, avarok dúlásait szenvedték el a táj lakói. A honfoglaláskor Árpád népének, a fejedelmi törzsnek szállásterülete lett ez a vidék. A Szent István kori államszervezet egységeihez hasonlóan Tolna vármegye is várcentrumú ispánságból alakult ki, a 44 királyi vármegye egyikeként.