VÁSÁROSNAMÉNY ÖNKORMÁNYZAT

A mai város 4 kisebb önálló településrészből (Vásárosnamény, Vitka, Gergelyi és Ugornya), valamint két tanyából szerveződött, ezek közül Gergelyit és Ugornyát 1936-ben egyesítették. Vásárosnamény 1969-ben egyesülve Vitkával és Gergelyiugornyával.

A "Bereg kapuja"-ként ismert vendégszerető kisváros Magyarország ÉK-i részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók találkozásánál fekszik. Vásárosnamény Nyíregyházáról az ország egyik legszebbnek tartott útszakaszán (41 sz. főút) közelíthető meg, de az 50 km-es távolság vasúton is megtehető. Városi rangot 1979-ben kapott. A várost a Tisza két részre osztja. A bal parton van a régi Namény és Vitka, a jobb parton Gergelyiugornya.A terület a régészeti leletek tanusága szerint már az ősidőktől lakott volt. A Vereckei-hágón átkelő őseink hamar birtokba vették a beregi vidéket. E korból származik a település nevének mondája is. A legenda szerint, amikor a honfoglaló magyarok a Tiszához értek és azon át akartak kelni Zoárd kapitány így biztatta Gergely nevű lovas vitézét: Gergely! Ugorj, no! Amikor az átugratott, azt mondta: No menj! Így lett a Tisza jobb partján Gergelyi és Ugornya a bal partján pedig Namény.