ZSOLNAY PORCELÁNMANUFAKTÚRA ZRT- ANJOU - ZSOLNAY MÁRKABOLT

Zsolnay Vilmos periódusában a gyár az ismeretlenségből előretörve versengett a leghíresebbekkel, a kor kerámiaművészetét meghatározó, nemzetközinek tekinthető stiláris és technikai tendenciákat követte, ugyanakkor egyéni és jellegzetes módon, rendkívüli formagazdagsággal, színességgel, fantáziával. A kora legjelesebb bécsi és magyar építészeivel való személyes együttműködéssel Zsolnay Vimos az építészeti kerámia területén is különleges teljesítményt tudott nyújtani. A szerény terrakotta díszítőtagozatok kezdeti előregyártása helyett az 1880-as évektől jelentős magán- és középületek egész sorának teljes, egyedi kerámia öltözékét készítette el. A magyarországi építkezések általános fellendülése következtében a 20. század elején a Zsolnay gyár termelésében az építészeti kerámia meghatározó ágazat lett, az egyedileg tervezett, luxus kivitelezésű megbízatások mellett Budapesten csempe és szaniter árú gyárat is létesítettek

Miklós irányítása alatt az ipari termelés került túlsúlyba. Míg az 1880-1894 közötti melbournei, kolumbiai, chicagói, san franciscoi világkiállításokon a Zsolnay historizáló dísztárgyaival nagy feltűnést keltett, addig a század első két évtizedében tengerentúli kiállításon csupán egyszer, Saint-Louisban szerepelt. Megrendelései a már meglévő kapcsolataira, illetve az európai kiállításokon szerzett üzleti ismeretségekre épültek, melyek közül kiemelkedő fontosságúak voltak a párizsi, szentpétervári, milánói, londoni, faenzai, torinói, brüsszeli szereplések. (Ahol a gyár termékeivel megjelent, onnan rendszerint elhozta a nagydíjat.) Az első világháború évei alatt a díszáru- és az építészeti kerámiagyártás szinte teljesen megszűnt; helyette csak a hadi célokat szolgáló ipari porcelán, főként elektromos szigetelők gyártása folytatódott. A háborút követő általános válság és elszegényedés, a nyersanyagforrások elvesztése az új politikai és vámhatárok következtében a Zsolnay gyárat is nagyon rosszul érintette. Mindezt tetézte Zsolnay Miklós folyamatosan elhatalmasodó betegsége. Miklós 1922-ben bekövetkezett halálakor - az évek óta vezetői pozíciót betöltő - örökösei vették át a gyár irányítását. A háború utáni lassú kibontakozás teljes átszervezéssel, a villamosítás tervszerű kiépülésével és a porcelánfajansz gyártásának megszüntetésével, ill. a porcelángyártás bevezetésével kezdődött. Mivel a fennmaradást a porcelánra való átállás jelentette, a porcelánszigetelők mellett megkezdték az étkezési porcelánedények gyártását.