ZSOLNAY PORCELÁNMANUFAKTÚRA ZRT- BP. LURDY HÁZ HAAS & CZJZEK

A pirogránit az 1880-as évek elején kifejlesztett, "Zsolnay kerámiafajták" gyűjtőneve. A "pyro" előtag a magas hőmérsékleten való égetésre, a "gránit" a termékek szilárdságára, tartósságára utal. A porózus szerkezetű anyag sav- és fagyálló, ezért sem a nedvesség, sem a hideg, sem pedig a városok gázokkal szennyezett levegője nem támadja meg. Ezért kiválóan alkalmas épületdíszítő kerámiák, tetőcserepek, bel- és kültéri dísztárgyak, továbbá kályhák- és kandallók készítésére. Pirogránit épületdíszítő kerámiatermékek gyártása az 1890-es évek óta folyik. Nem csoda, hogy már a Monarchia vezető építészei, köztük Ybl Miklós, Lechner Ödön, Lajtai Béla, Steindl Imre is szívesen alkalmazták. Kiváló minőségét és időtállóságát sok ezer épület hirdeti, mint például a budapesti Mátyás templom, az Országháza, az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet, a

Kőbányai Templom, a Gellért Fürdő, a kecskeméti Czifra palota és Városháza, és a pécsi Postapalota. Az akkoriban előállított termékek pótlásáért a mai napig keresik a gyárat. Az 1886-ban beindult pyrogránit kályhagyártás érzékenyen követte a módosabb, városi polgárság ízlését, igényét, lakásaik enteriőrjét. Számos, a századforduló környékén épített - ma már muzeális értékű - Zsolnay pirogránit kályha és kandalló működik napjainkban is. Az utóbbi néhány évben újjáéledt a kandallókultúra, erre épül a pár éve felújított kályha- és kandallógyártás. A hajdani főúri kastélyok, nagypolgári szalonok díszeként szolgáló fűtőtest manapság a nappaliban követel helyet magának. A régi fazonkönyvekből egy szecessziós stílusú kandalló és többféle kályhacsempe került felújításra, melyet egyszínű, aranyozott, eosinált vagy sokszínű mázzal dekorálnak.