ZSOLNAY PORCELÁNMANUFAKTÚRA ZRT-ZSOLNAY MÁRKABOLT EGER

Egri üzeltünk nyitvatartása: h-p 9.00-17.00, szo 9.00-13.00 Zsolnay Vilmos számára a kínai porcelán anyagának finomsága, mázainak gazdag színvilága meghatározó példa volt. A massza finomítására törekedett, éveken át kutatott új anyagok után, és kísérletezett a mázak számtalan fajtájával. A kínai porcelán 1400 Celsius fokon ég tömörré, ezen a hőmérsékleten azonban a színező festékek nagy része elég. Ezért Zsolnay Vilmos lágyabb mázat, és alacsonyabb hőfokon égő, máz feletti díszítést alkalmazott. A Zsolnay-porcelán 1250-1280 Celsius fokon ég. 1877 végére kidolgozta az újfajta, magas tűzön égetett zománc előállításának módját, és megszületett az áttetsző, elefántcsontszínű mázzal bevont, gazdag színezéssel dekorált Zsolnay-porcelán. Általában égetés során ezen a hőfokon a porcelánfesték beolvad az alapmázba, nem emelkedik ki. Zsolnay termékek felületén azonban plasztikus, zománchatású, ragyogó színű mintákat láthatunk.....

A gyár alapítása 1852-re nyúlik vissza. Ekkor alapította Zsolnay Miklós a lukafai kemény cserép manufaktúrából a gyár "ősét", a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amit 1854-ben a cég bejegyzést módosítva idősebbik fia, Ignác nevére íratott. Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges felszereltségű, kézi erőre berendezett üzemet. A csupán helyi piacra termelő, a kereskedelmi tömegáruk versenyétől elszegényedett fazekasokat (8-10 főt) foglalkoztató üzem kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket gyártott. A tőkehiánnyal küszködő, fejlesztést és gépesítést nélkülöző műhely nem tudott megküzdeni a piaci verseny nehézségeivel. Az elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben - egy évi csendestársi viszony után - Ignác bátyjától átvette a vezetést. Az üzem világhírű gyárrá való fejlődése ezután kezdődött el. Zsolnay Vilmos különféle agyag- és mázfajtákkal kísérletezve, az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé fejlesztette az egykori kisüzemet. (1866-ban megkezdett jegyzetfüzetében 80 helyi és környékbeli agyagfajtát sorol fel.) A gyár első elismerését az európai kerámia seregszemléjének tekintett 1873-as Bécsi Világkiállításon érte el. Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki, emellett a bronzérmet és elismerő oklevelet nyert. A Zsolnay-porcelánokra szép számú külföldi megrendelés érkezett, pl. Angliából, Franciaországból, Oroszországból, Amerikából. A bécsi világkiállítás a kor minden uralkodó áramlatának hatását reprezentálja: a történeti és keleti stílusok felújítását (historizmus), a gótikus modorú jeleneteket, a reneszánsz jellegű figurális díszítéseket, a perzsa és török motívumokat, kínai és japán ízlésű virágmintát és azt a Pannonia típusú edénysorozatot, mellyel a Zsolnay a Dunántúlon kiásott bronzkori kultúra mészbetétes edényeit népszerűsítette. ...