HELYI KÖZUTAK
122 találat HELYI KÖZUTAK kulcsszóra
- KAPOSVÁRI VÁROSGAZDÁLKODÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
SOMOGY, 7400 KAPOSVÁR, CSERI ÚT 16.
3 csillag 5 vélemény alapjánA Kaposvári Városgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság nevében szeretnénk köszönteni. Ön egy olyan kommunális szolgáltató weboldalát látja, amely 1992. január 1-jén alakult és a Kaposvári Költségvetési Üzem, majd a Városgazdálkodási Vállalat jogutódjaként mintegy 39 éves múltra tekint vissza. A KVG Zrt. szellemiségét kezdetektől fogva az ügyfélorientált szolgáltatás és a folyamatos technikai-technológiai fejlesztés jellemezte.
Községünk Pest Megye észak keleti határán, Budapesttől 55km-re fekszik. Megközelíthető, Budapest felől a 31-es főúton Tápiószecsőn át, ahonnan tábla jelzi Tóalmást. Jászberényből a 31-es úton, Nagykátán és Szentmártonkátán keresztül, Valamint Gödöllőről az M3-as autópályán keresztül Valkó-Vácszentlászló-Zsámbok útvonalon. A Stadionoktól közvetlen távolsági volánbusz járat is indul községünkbe. A Polgármester fogadóórája: Hétfő 12-től 18-ig Szerda 14-től l6-ig A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 9-től 18 óráig Szerda 9-től 12 óráig Péntek 9-től 12 óráig Pénztári nyitvatartás: Hétfő 9-től 11-ig Szerda 9-től 11-ig Péntek 9-től 11-ig
- POLGÁRMESTERI HIVATAL-SOLTVADKERT
BÁCS-KISKUN, 6230 SOLTVADKERT, KOSSUTH L. U. 6.5 csillag 1 vélemény alapjánA település a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében fekszik. Városunkat 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható. A török hódoltság idején ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő és gyümölcs kultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.
Ügyfélfogadás: Hétfőn-szerdán 8-12 óra és 12.30-16.30 óra Pénteken 8-12 óra és 12.30-14.00 óra. Alsónyéki iroda ügyfélfogadása: Kedd és csütörtök 8-16 óra. A Tolna megye délkeleti részén elhelyezkedő 865 éves múlttal rendelkező település 1995-ben emelkedett ismételten városi rangra. Életére a sokszínűség jellemző, mind a történelmi és kulturális hagyományait, mind a földrajzi adottságait tekintve. Gazdag történelmi múlttal, építészeti emlékekkel büszkélkedhetünk. A soknemzetiségű településen több évtizede békében élnek együtt az itt lakók.
Helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés.
Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 20 km távolságra, a Szlovák határhoz vezető 3-as főközlekedési út mellett fekszik. A több mint 750 éves falunk lakói szorgalmas, tenni akaró, az új és a fejlődés iránt nyitott, vállalkozásbarát, vendégszerető emberek. Az Önkormányzat vezetésének átgondolt, célirányos gazdaságpolitikájának eredményeként a településünk dinamikusan fejlődik, népessége növekszik. A teljes mértékben közművesített településünkön egyre fejlettebb intézmény-és szolgáltatási hálózat biztosítja a lakók komfortérzetét, kényelmét.
A kistérség központja Kisbér város, amely a Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el. A város közlekedés-földrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton megközelíthető. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Győrtől 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik. Nevezetességei: Batthyány-kastély, Török-kúria (Méneskari kórház, Királyi lovarda, Tiszti kaszinó).
Ügyfélfogadási idő: A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 8.00-16.30 Szerda: 8.00-12.00 Péntek: 8.00-14.00. Bátonyterenye és kistérsége a "Palócországnak" is nevezett Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik. Mátraverebélytől már csak 2 kilométerre van a kistérség központja, Bátonyterenye. Az ide érkező a főút mellett felállított szénfejtőgépet lát, ami a város és a térség múltját meghatározó szénbányászat jelképe. Bátonyterenye a kistérség székhelyvárosa négy korábban önálló település (Nagybátony, Kisterenye, Szupatak, és Maconka) egyesítésével jött létre. Városi rangra 1989-ben emelkedett.
A helyi gazdaság meghatározó ágazatai az ipar, a sajátos mezőgazdasági adottságokra települt élelmiszeripar, a történelmi nevezetességekre épülő turisztika és a kereskedelem. Városunk iparának meghatározó ágazatai az együttesen mintegy 1.500 főt foglalkoztató gépipar, fafeldolgozás, a cipő-textil- valamint a vegyipar. Városunkat a tanácsban a polgármester képviseli, az ülések állandó meghívottja a térségközpont Nyírbátor jegyzője. Távollétük esetén meghatalmazott útján minden alkalommal képviseltették magukat.
Tarján község Budapesttől 60 km-re található. Elhelyezkedése a Kárpát-medence fekvését idézi. A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át. Igen régi település, Pesti Frigyes szerint először II. Endre idején, a XIII. században említik az oklevelekben. 1426-ban már a tatai vár tartozékai között történik róla említés. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott.
- TÓTKOMLÓS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
BÉKÉS, 5940 TÓTKOMLÓS, FŐ UTCA 1.4 csillag 1 vélemény alapjánA város számos látnivalóval, nevezetességgel, építészeti örökséggel és a közismert vendégszeretetével várja az idelátogatókat. Két nyelvű település lévén gazdag a szlovák kultúra és a hagyomány őrzése. Így többek között a késő barokk stílusú műemlék Evangélikus templom, a város határában található nagykopáncsi Árpád-kori templom. Múzeumok őrzik a néprajzi kultúra emléktárgyait. Különösen említésre méltó a Szlovák Tájház, amely Magyarország első tájháza volt. Az 1886-ban épült gazdagon berendezett lakóház a korabeli szlovákság mindennapjait mutatja be az érdeklődők számára. Az önkormányzat 2004-ben az EU-hozományként ajánlotta fel a tájházat, a helyi Ifjúsági Fúvószenekar mellett. Polgármesteri hivatal. Hivatali nyilvántartás Hétfő de. 8.00 - 12.00 du. 13.00 - 16.30 Kedd Nincs ügyfélfogadás Szerda de. 8.00 - 12.00 du. 13.00 - 16.30 Csütörtök Nincs ügyfélfogadás Péntek de. 8.00 - 12.00
- TATABÁNYA POLGÁRMESTERI HIVATAL
KOMÁROM-ESZTERGOM, 2800 TATABÁNYA, FŐ TÉR 6.2 csillag 3 vélemény alapjánTelefon: 34/515-700, 317-525. Megyénk legnagyobb lélekszámú települése, a 72 000 lakosú Tatabánya 1947-ben négy község: Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya egyesülésével alakult várossá. 1950-ben Komárom megye székhelye lett, 1991-ben pedig megyei jogú városi rangot kapott. A település 91 km2 területen fekszik, 14 km hosszúságban, a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban. Közúti és vasúti közlekedési csomópont, az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs nemzetközi vasútvonal mellett helyezkedik el.
Kemenessömjén Vas megye keleti szegélyén, a Kisalföld déli részén fekszik, ott, ahol a Kemeneshát észak felé egyre alacsonyabbá váló lankás dombhullámai beleolvadnak a Marcal-medence síkjába.
Hajdan a falu nem a mostani helyén, hanem a Dunához közelebb állott. A régi községet 1741-ben seperte el a Duna árja, s akkor telepedett át a lakosság a helység jelenlegi helyére. Polgármesteri Hivatal Ügyfélfogadási rend: JEGYZŐ: Hétfő: 08.00-12.00; 13.00-16.00 óráig Szerda: 08.00-12.00; 13.00-16.00 óráig HIVATAL: Hétfő: 07.30-12.00; 13.00-16.00 óráig Szerda: 07.30-12.00; 13.00-16.00 óráig Péntek: 07.30 - 13.00 óráig Kedden és Csütörtökön nincs ügyfélfogadás.
Lispe neve az oklevelekben először 1308-ban tűnt fel, mint a Lipcsei család birtoka. A Lipcseieknek nemesi kúriája állt a faluban, de rajtuk kívül voltak még itt földjeik a Bánffyaknak és a Tolmácsiaknak is
A Polgármesteri Hivatal, Ibrány közigazgatással foglalkozik.
Fenntartható vidékfejlesztés keretében az ökológiai alapú tájtermesztés, biogazdálkodás, tájhajlam érvényesítése az értékes nemzeti parki területek védelme. A megye regionális híd szerepkörének fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása, elsősorban a megye egésze és települései elérhetőségének, a megye valamennyi tranzitútjának sürgős fejlesztését, a városokat elkerülő szakaszok megépítését sürgeti.
Herencsény egy alig 700 lelkes kis falu a Palócföld szívében, a Belső-Cserhát szelíd lankái között. A gyönyörű természeti környezetben fekvő, hagyományait ápoló, vendégszerető község folyamatos küzdelmet folytat az elöregedési folyamat ellen, a népessége megmaradásáért. Ez meghatározza az Önkormányzat tevékenységét is. Komoly erőket mozgatunk meg a térség turisztikai vonzerejének növelése céljából a palóc kultúra ápolása, építészeti és tárgyi emlékeink megőrzése érdekében. Megmaradásunkat szolgálják a fiatalok helyben tartását szolgáló Európai Uniós jellegű kísérleti programokban való részvételünk, valamint az idegenforgalomban, a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében tett erőfeszítéseink is. Ügyfélfogadás: Polgármester: péntek: 8:00 - 12:00 óráig, Körjegyző: péntek: 8:00 - 12:00 óráig.
Évezredek óta folyamatosan lakott település. Az ősember életmódjának kedvező környezet volt a dombos-völgyes, erdős vidék. A vaskori elődök után a kelták, majd a rómaiak telepedtek meg a mai falu helyén. Középkori nevéről - Gurchen, írásos forrás 1247-ben említi - azt feltételezik, hogy a déli szláv Grivcane (dombon lakók) kifejezésből eredeztethető. A középkorban mezővárosi rangot kapott. 1345-ben búcsújáróhely lett. 1542-ben a pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság után a jezsuiták kapták meg, 1859-től a Benyovszky grófoké
Kaposvártól alig néhány kilométerre délnyugatra, a Zselic kapujaként párhuzamos szelíd dombvonulatok között meghúzódva fekszik Kaposszerdahely. A megyeszékhelyt elhagyva dombokon és lankákon át kanyarog az út, melyet kétoldalt fás-bokros sáv követ. Mielőtt beérnénk a faluba, egy jobbra elkanyarodó út bejáratánál büszkén hirdeti a vésett fatábla: Tókaji parkerdő. Az erdő sétányai között meghúzódó halastavak, a háborítatlan környezet vonzza a kirándulókat.
Komoró község az Északkelet - Nyírségben, Nyíregyházától 58 km távolságra , s 4.-es főút, valamint a Budapest-Záhony vasútvonal mentén helyezkedik el. Szalagtelkes, kétutcás község a Tisza mellett. A tiszai töltés megépítése / 1857 / előtt határainak csak a keleti része volt száraz. A területet árvíz sújtotta évente több alkalommal is. A két régi utca alkotta részt Ófalunak nevezik. Az Újfalu a múlt század végén épült be. Szláv eredetű helynév, jelentése szúnyogi, szúnyogos.
A Polgármesteri Hivatal, Püspökmolnári közigazgatással foglalkozik. Püspökmolnári a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megyében, Szombathelytől kb. 30 km-re délkeletre helyezkedik el. A községet délről a Rába folyó, északról a Sorok-patak, nyugatról pedig a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal határolja.
Megyénk sokszínűsége egyedülálló hazánkban. Műemlékekben gazdag városainkkal, falvainkkal, történelmi és építészeti nevezetességeinkkel, vadregényes természeti és vízi világunkkal, fesztiváljainkkal, népi hagyományainkkal és vendégszeretetünkkel mindenütt találkozhat barangolásai során.
Grassalkovich-uradalom egyetlen olyan községe régiónkban, ahol az 1600 körül elpusztult falu újratelepítése (1764) I. Antal gróf nevéhez fűződik. Újhartyán első, jelenleg még egyetlen helytörténeti monográfiája (Kökényesi Imre, 1980) szerint az első betelepülő sváb őslakosok Bajorországból érkeznek. Viszont újabb kutatások arra engednek következtetni (Scheiling Péter: Az újhartyáni német telepítés a belső migráció tükrében), hogy a községet benépesítő németek nem közvetlen Németországból érkeztek, hanem a környező falvakból (Dunaharaszti, Taksony, Soroksár, Sári stb.), tehát Újhartyán - szakirodalmi elnevezéssel élve - másodlagos település.
A község határa régészeti lelőhelyekben igen gazdag (több tízezer éves átmeneti vadásztanya, bronzkori földvár és temető, de újkori, rézkori és szarmata leletek is előkerültek). A középkori falu a mai helyén, a templom körül helyezkedett el.
A faluba gyakran érkeznek látogatók, hisz a szociális otthon lakóit rendszeresen felkeresik a családtagok. A patalomiak vendégszeretők, barátsággal fogadják a község iránt érdeklődő turistákat is. E hangulatos köszöntőtáblát a millenniumi év tiszteletére készíttette 2000-ben az önkormányzat.
A három Körös és a Berettyó táplálta roppant kiterjedésű rétségek közül a legjelentősebb a Szerep, vagy Nagysár (ma Nagysárrét). A Körös főmedrét a múltban számos holtág és ér kísérte, ezek a rétségek s szigetek kisebb-nagyobb sorát hozták létre. E nádasok és zsombékok közt megbújó szigetvilágban vetette meg lábát a régi idők embere. A rétségek és a Körös holtágak a halászatnak, a parti vidék, s a szigetvilág az állattenyésztésnek és a gabonatermelésnek vált otthonává. A honfoglaló magyarság e vidéken steppei hazájához hasonló tájat talált.
A Drávához közel fekvő nagyközség. 1193-ból származó írások szerint Chergeon néven a Szent János lovagrend birtoka volt. Somogy e kisvárosa jelenleg közel 6000 lelket számlál, de iskolaidőben még 2000 diák is második otthonaként tekintheti Csurgót.
1990. október óta Magyarországon a települések és szabadon választott vezetőik teljesen új gazdasági és társadalmi környezetbe kerültek. A korábbi, felülről vezérelt tanácsi rendszer helyett önkormányzatok alakultak.
- KÓTAJ POLGÁRMESTERI HIVATAL
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG, 4482 KÓTAJ, SZENT ISTVÁN U. 13.1 csillag 1 vélemény alapjánA név földrajzi helyzetére utal. Itt keresztezte a középkorban az Alföldről a Vereckei-hágó felé, és a Szamos völgyéből Tokajon keresztül Lengyelország felé vezető két útvonal egymást. A 19. század első felében az anyakönyvek tanúsága szerint hol Keresztút, hol Kótaj a település neve. A Bécsben 1804-ben megjelent részletes térképen még Keresztút néven szerepel. Biztos történeti támpont nincs arra, mikor és miért változott meg a neve. Az 1990-es években került arra sor, hogy a községnek címert válasszanak.
. Somogy megyében, Kaposvártól mindössze néhány kilométerre nyugatra fekszik Kaposújlak. A falut kettészeli a 61-es főút és a Kaposvár-Gyékényes vasútvonal is. Ennek ellenére egyáltalán nincs nagy zaj a településen. A 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakasza ugyanis a szomszédos Kaposmérő után tereli vissza a forgalmat erre az országútra, így csak az jön erre, akinek a falu vagy a város az úti célja.
Községünk igen régi, területe már az őskorban is ismert és lakott volt. Ezt bizonyítja az Alsópencen, 1921-ben talált kőbalta, a Penc-szügyi út építésénél 1933-ban talált csiszolt kőkorszakból való véső is.
Vizsoly Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolctól, a megyeközponttól 60 km-re északra, a Hernád völgyében fekszik, Encs, Abaújszántó, Gönc és az Eperjes-Tokaji hegysor híres várai közelében. Közúton a 3-as úton haladva, Novajidránytól 4 km-re érhető el. Ugyancsak Novajidrány a vasúti megállóhelye a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon. A vasútállomásról a településre menetrendszerű autóbusz járatok közlekednek
A Sződliget Polgármesteri Hivatal egy önkormányzat.
Tab városa a kelet-külső-somogyi dombvidék központi települése. 1762-ben épült meg Tabon a megye legelső zsidó imaháza.
Makó Város Önkormányzata a város egészségügyi és szociális ellátásával foglalkozik.
- POLGÁRMESTERI HIVATAL, SZATYMAZ
CSONGRÁD, 6763 SZATYMAZ, KOSSUTH UTCA 30.1 csillag 1 vélemény alapjánSzatymaz és környéke a kora bronzkortól (Kr. e. 2500-1700) kezdve lakott vidék volt, amelyrol a bronzkori, az avarkori, a honfoglalás idejébol származó, az Árpád-kori és újkori települések nyomairól árulkodó régészeti leletek tanúskodnak. Szeged több tanyai kapitányságából, a várostól 16 km-re északnyugatra 1950-ben létesített tanyaközség. Neve török, más vélemény szerint kun családnévbol származik. 1676-ban említik eloször írásos emlékekben: egy II. József korabeli térképen a Szeged- Kistelek közti postaállomás (lóváltó hely, ma a Postakocsi csárda muködik benne) neveként szerepel. A XVIII. század elso felében szegedi lakosok foglaltak itt állattenyésztés céljából földeket és építettek szállásokat, amelyek késobb állandóan lakott tanyákká fejlodtek. Késobb homokon szolot, majd szolohögyeket telepítettek. Elsoként jött létre az Ádokhegy, Neszurjhegy és a Szucsök hegye.
Településfejlesztéssel foglalkozunk.A település őstörténete a püspökség vámszedőhelye, első plébániája, latinus betelepülői, néveredete. Szarvaskő település és környezete kezdettől fogva, 1945-ig az egri püspökség ill. érsekség birtoka volt. Az egri püspökséget Szent István alapította 1009-ben, vagy még korábban. Barkóczy Ferenc egri püspök (1744-1761) egyik munkájában ugyan is még előbbre teszi a püspökség alapítását. Kovács Béla szerint 1001-ben már öt püspöksége volt hazánknak. Az esztergomi, az egri, az erdélyi, a kalocsai, és a veszprémi. Ezek közül a legnagyobb volt az Egri Egyházmegye területe, amelyhez tartoztak: Heves, Borsod, Aba-Újvár, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Szolnok vármegyék. A püspökségek székhelyeinek kiválasztása, a királyi családhoz tartozó személyek lakhelyei alapján történt. A legnagyobb összefüggő püspöki birtok az Egri-völgyben volt található.
A zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Az első oklevelek 1749-ben említik mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát, határrészt. Földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építtette. Neve bizonytalan eredetű, jelentése: szán talpait összekötő keresztgerenda. A község fejlődése az 1930-as évek elején gyorsult fel. Polgármester: Fogadóórája: minden csütörtökön 13-16 óráig
A hivatalban az általános munkaidő: Hétfő: 7.30 - 16.00 óra Kedd: 7.30 - 16.00 óra Szerda: 7.30 - 16.00 óra Csütörtök: 7.30 - 17.00 óra Péntek: 7.30 - 13.30 óra Ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 8.00 - 12.00 óra Kedd: nincs ügyfélfogadás Szerda: 8.00 - 12.00 óra Csütörtök: 8.00 - 17.00 óra Péntek: 8.00 - 12.00 óra A munkaközi szünet időtartama: 45 perc 12.00 - 12.45 között naponta 45 perc Pénteken: 13.00 - 13.30 óráig 30 perc Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, lakosainak száma 9822. Településünk a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. 600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert. Hétfő:
csatornázás, egészségügy, közszolgáltatás, közigazgatás, önkormányzat, helyi közutak, újiregi önkormányzat, energiaszolgáltatás, szociális gondozás, környezetvédelem, településrendezés, közterületek
Várong Tolna és Somogy megye határán fekszik. Várong község Tolna megye harmadik legkisebb népességű települése. A község Szent István korában fordul elő először írott formában. Ebben az időben a falu a király testőrség lakhelye .A falu nevét említí az 1138-ban keletkezett dömösi adománylevél is, amelyben II Béla király Várongról harangozókat adományoz a dömösi apátságnak. Az írtásokat és a határ megtisztításának nehéz munkáját 1743 és 1767 között végezték el. Ekkor lett véglegessé a faluhely. 1802-ben a visszaköltöző piarista rend kapta meg az örkanonoki birtokegyüttest. A lakosság egy része ettől kezdve uradalmakban keresett megélhetést. Az utóbbi években az elnéptelenedéstől kellett megóvni a falut.
A Polgármesteri Hivatal, Pornóapáti közigazgatással foglalkozik. Pornóapáti Vas megyében, a Vas-hegy lábánál kezdődő Pinka fensíkon helyezkedik el. Az utcás, soros beépítésű, szalagtelkes község számos épülete még ma is őrzi a régi népi építészet sajátos értéket képviselő elemeit.
Településünk három közigazgatási egységből áll: Pér, Mindszentpuszta és Püspökalap alkotja. A község a világörökség részét képező Pannonhalma város lábánál, a Kisalföld északi részén, Győrtől 12 km-re helyezkedik el. Nemzetközi repülőterünk és földrajzi adottságaink páratlanul vonzóvá teszik településünket gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt.
- DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
TOLNA, 7200 DOMBÓVÁR, SZENT ISTVÁN TÉR 1.5 csillag 1 vélemény alapjánDombóvár Város Polgármesteri Hivatala kiemelt figyelmet fordít a természetvédelemre, a környezet rendben tartására és a meglévő értékek óvására. A felüdítő gyógyvíz, a kellemes környezet, a szép táj és a friss levegő remek kikapcsolódást, feltöltődést ígér mindenki számára Dombóvár közeljövőjének gazdasági fejlődését nagyban megszabhatja az egészségipar. A területen működő helyi szervezetek és cégek a szektor helyi szereplőit összefogó klasztert alapítottak és menedzsement-irodát működtetnek. Egyre fontosabb szerep jut a Dombóvári Ipari Parknak és az ott elhelyezkedő Kapos Innovációs Központnak, melyeket több önkormányzat és megyei szervezet alapított. Az ipari park Kaposszekcső közigazgatási területén működik, félúton Dombóvár és Kaposszekcső között.
Szécsény, az a város, amely 1334-ben kapott először városi rangot, az a város, ahol 1705 szeptember 18-án II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választották. Polgármester:Fogadóóra: minden hónap első hetében hétfőn 800-1200 óráig
Dunaszekcső Községi Önkormányzat Képviselő testülete Dunaszekcső Baranya megye északkeleti részén, három megye /Baranya, Bács-Kiskun, Tolna/ határán található. A megyeszékhelytől való távolsága 55 km. Átszeli az 56. számú főközlekedési út, ezért rövid idő alatt elérhetőek a közeli városok: Mohács, Szekszárd, Baja, Bátaszék, Bóly. A községen áthaladó távolsági autóbuszokkal közvetlenül elérhető Budapest, Kecskemét, Szeged, Békéscsaba, Székesfehérvár, Kaposvár is.
A Polgármesteri Hivatal, Aggtelek közigazgatással foglalkozik. A környéken a legrégebbi leletek a kőkorszakból származnak. Az újkőkorban az úgynevezett bükki kultúra képviselői települtek meg a barlang közelében. A település a honfoglalás után népesedett be, lakói az Árpád-korban vasolvasztással foglalkoztak. Elsőként egy 1295-ös oklevél említi Ogogteluk néven, 1390-ben Agtellek alakban szerepelt.
A Konyár község Önkormányzat közigazgatással foglalkozik. Konyár a X. században is létező honfoglalás kori település, melyről az Ákos nemzetség telepítéseként a Váradi Regestrumban található írásos anyag. A lakosság döntő többsége magyar anyanyelvű és református vallású.
Ha a megyén belül Somogybabod nevét említjük, akkor szinte mindenkinek az a takaros észak-somogyi település jut eszébe, amely a megyeszékhelytől 40, Balatonlellétől 16 kilométerre található, a Kaposvárt a Balatonnal összekötő út mentén. Ha külföldön kérdezzük ugyanezt - akkor különösen a terepjárós berkekben élő emberek számára - szinte kivétel nélkül arra a falura gondolnak, ahová évente egész Európa Off-Road (terepautózás) rajongói felkerekednek. Ez a végcél, ahol napokon keresztül próbálgatják autóik képességeit a nyakig érő babodi sárban és kaptatókon, miközben önfeledten szórakoznak.
