HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉS
Több mint 500 találat HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉS kulcsszóra
- SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN, 3980 SÁTORALJAÚJHELY, KOSSUTH TÉR 5.
4 csillag 2 vélemény alapjánhelyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
A település festői környezetben fekszik a Börzsöny lábánál, a Szentendrei-szigettel és a visegrádi Várheggyel álellenben. Kismarost Verőcétől mindössze egy néhány száz méteres beépítetlen Duna-part választja el. Megközelíthető a 12-es főúton, valamint vasúton. Lakossága: 1763 fő, belterülete: 475 ha, külterülete: 715 ha. Kismaros rövid története Földrajzi helyzete, adottságai: Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt. A vulkánikus eredetű Börzsöny-hegységnek és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosít a földműveléshez.
Községünk Pest Megye észak keleti határán, Budapesttől 55km-re fekszik. Megközelíthető, Budapest felől a 31-es főúton Tápiószecsőn át, ahonnan tábla jelzi Tóalmást. Jászberényből a 31-es úton, Nagykátán és Szentmártonkátán keresztül, Valamint Gödöllőről az M3-as autópályán keresztül Valkó-Vácszentlászló-Zsámbok útvonalon. A Stadionoktól közvetlen távolsági volánbusz járat is indul községünkbe. A Polgármester fogadóórája: Hétfő 12-től 18-ig Szerda 14-től l6-ig A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 9-től 18 óráig Szerda 9-től 12 óráig Péntek 9-től 12 óráig Pénztári nyitvatartás: Hétfő 9-től 11-ig Szerda 9-től 11-ig Péntek 9-től 11-ig
A demokratikus rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak - más néven helyi társadalmának - joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben. A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak. Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek.
Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt
Úgy mondják a régiek, hogy a császár verbuváltatta a legényeket katonának. A színmagyar csapattestek jó részét a bécsi hadügyminisztérium az örökös tartományokba helyezte. Így kerülhettek innen is Itália kék ege alá - Milánóba - Majlandba nagyabonyi legények. Ott szakadt fel a külhonban fegyver alatt álló katonáink lelkéből a hazavágyók sóvárgó panaszaként ez a kedves, szomorú dalocska: Nagyabonyban csk két torony látszik, De Majlandban harminckettő látszik. Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt.
- BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA
HAJDÚ-BIHAR, 4060 BALMAZÚJVÁROS, KOSSUTH TÉR 4-5.Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Megközelíthető a 33-as számú főúton, Hortobágytól 20 km-re, Debrecentől 23 km-re, a 4-es főúton Hajdúszoboszlótól 19 km-re, a 35-ös úton Hajdúböszörménytől 14 km-re, az M3-as autópályán Budapesttől 220 km-re. Közvetlen telefonszámok: Polgármester: (52) 580-100 Jegyző: (52) 580-101 Alpolgármesterek: (52) 580-103
Ügyfélfogadás: Hétfőn-szerdán 8-12 óra és 12.30-16.30 óra Pénteken 8-12 óra és 12.30-14.00 óra. Alsónyéki iroda ügyfélfogadása: Kedd és csütörtök 8-16 óra. A Tolna megye délkeleti részén elhelyezkedő 865 éves múlttal rendelkező település 1995-ben emelkedett ismételten városi rangra. Életére a sokszínűség jellemző, mind a történelmi és kulturális hagyományait, mind a földrajzi adottságait tekintve. Gazdag történelmi múlttal, építészeti emlékekkel büszkélkedhetünk. A soknemzetiségű településen több évtizede békében élnek együtt az itt lakók.
Helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés.
Diósjenői polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 8-12, 13-16, Kedd- Nincs, Szerda 8-12, 13-16, Csütörtök- Nincs, Péntek 8-12 a Polgármester és a Jegyző fogadónapja Hétfő : 8-12 ig.
Eger történelmi múltjával - adottságainak köszönhetően - a borkultúra is szervesen összenőtt. A Bükk délnyugati lejtőjén, a Mátra és Bükk hegység között illetve az Alföld és az Északi középhegység találkozásánál több évszázaddal ezelőtt egri központtal egy olyan bortermelő táj alakult ki, amely mára már világhírnevet szerzett magának. Szőlőművelőink joggal büszkék fáradtságos munkájuk végeredményére: az Egri Bikavérre, az Egri Leánykára, és egyéb kiváló minőségű boraikra. Városunk mindezeken kívül évszázadok óta az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma. Iskolaváros jellege miatt a XIX. század és a XX. század fordulóján Magyar Athén-ként is emlegették. Joggal állíthatjuk, hogy történelmi múltunk és kultúránk értékei iránt érdeklődők városunkban bőséges kínálatra találnak. Mindezeken kívül szeretnék még egy vonzerőt az érdeklődők szíves figyelmébe ajánlani: a híres egri melegvizű gyógyfürdőkről van szó.
Gara község Bács-Kiskun megyében, Bajától 16, 5 km-re kissé délkeleti irányban fekszik. Vaskút, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Csátalja községekkel és nyomhatárával határos. Nemzetiségi település, magyarok, bunyevácok, horvátok, szerbek, németek és székelyek lakják. A település mezőgazdasági jellegű, jelentősebb ipari üzem, létesítmény nincs. Többnyire rendelkezik minden olyan intézménnyel, mely a hasonló nagyságú községek tekintetében elfogadottnak tekinthető, de az intézmények minősége átlag alatti.
Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 20 km távolságra, a Szlovák határhoz vezető 3-as főközlekedési út mellett fekszik. A több mint 750 éves falunk lakói szorgalmas, tenni akaró, az új és a fejlődés iránt nyitott, vállalkozásbarát, vendégszerető emberek. Az Önkormányzat vezetésének átgondolt, célirányos gazdaságpolitikájának eredményeként a településünk dinamikusan fejlődik, népessége növekszik. A teljes mértékben közművesített településünkön egyre fejlettebb intézmény-és szolgáltatási hálózat biztosítja a lakók komfortérzetét, kényelmét.
- HORTOBÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA
HAJDÚ-BIHAR, 4071 HORTOBÁGY, CZINEGE JÁNOS U. 1.Hortobágy - az 1966-ban létrejött 1600 lakosú község - az országban 1973-ban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti Park közepén, Debrecen és Tiszafüred között a 33. számú főút mentén helyezkedik el. Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája, amely lenyűgöző élményt nyújt páratlan élővilágával. A terület 1999-től - kultúrtáj kategóriában - a Világörökség részét képezi. A település központjában található a híres épületegyüttes, a Hortobágyi Kilenclyukú Híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum, ahol a pásztorélettel ismerkedhetünk meg.
A kistérség központja Kisbér város, amely a Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el. A város közlekedés-földrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton megközelíthető. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Győrtől 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik. Nevezetességei: Batthyány-kastély, Török-kúria (Méneskari kórház, Királyi lovarda, Tiszti kaszinó).
- KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL
BÁCS-KISKUN, 6100 KISKUNFÉLEGYHÁZA, KOSSUTH LAJOS U. 1.Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatal Ügyfélfogadás: Hétfő 7.30-12.00 Hétfő délután szünetel az ügyfélfogadás Kedd 7.30-12.00 12.30-16.00 Szerda 7.30-12.00 12.30-16.00 Meghosszabbított (szerdai) ügyfélfogadás: 16.00-18.00 Csütörtök Csütörtökön szünetel az ügyfélfogadás Péntek 7.30-12.00 Pénteken 12.00 órától szünetel az ügyfélfogadás. VárosunkKiskunfélegyháza és környéke sok egyedi értéket és felfedezni érdemes élményt kínál az ide látogatóknak. Karakteres térségi vonásai közül kiemelkedik a város történelmi és kulturális öröksége. Egy rövid körsétát téve a városban számos műemlékre és látnivalóra bukkanhat a látogató. Páratlan összetételű gyógyvizünk, a térségben készült bio-termékeink, valamint a természet közelsége igazi lelki "megtisztulást", valódi kikapcsolódást nyújt a zajos hétköznapokból.
A város története: A kőszegiek (ezután már igy nevezték magukat Henrik és utódai) folytonosan gyarapították birtokaikat. Ezért személyes ellentétbe kerültek I. Albert osztrák és stájer herceggel is, aki 1289-ben elfoglalta váraikat, közöttük Kőszeget is. Ekkor pusztült el a város Ferences kolostora. A várakat 1291-ben III. András szerezte vissza korábbi tulajdonosaiknak. A család leszármozottai sem voltak különbek Iván nevű ősüknél (akit a korabeliek békétlen természete miatt "lupus repax" ragadozó farkas névvel illettek), így 1327-ben Károly Róbert elvette váraik többségét, és az ország belsejében adott birtokokkal, a nyugati határról eltávolította őket. 1328-ban Kőszegnek királyi városi címet adott, megerősítette a Kőszegiektől kapott kiváltságokat, és azokat önkormányzati, valamint vásártartási joggal egészítette ki. A későbbiekben még engedélyt kaptak az itt élők a helyi és a környékbeli borok külföldi eladására is...
Városunk elhelyezkedése: Az M3 autópályához 2 km-re, a 3-as számú főút mentén, az, Budapesttől 130 km-re, Miskolctól 50 km-re, Egertől 20 km-re fekvő város. Lakosság száma: 17502 fő Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik. A kistérség gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központja. Ide koncentrálódik a szakképzés igen jelentős része is. Napjainkban fejlődő lélekszámú város; piaca élénkül és az idegenforgalom is fellendülőben van. Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt.
Nagykálló Város Nyíregyházától 14 km-re Dél-keletre fekszik, a 4911-es számú úton, A nagy múltú település története során hosszú ideig töltött be jelentős közigazgatási és kulturális központi szerepet Szabolcs megye székhelyeként. Vezető pozícióját elveszítve - főleg Nyíregyháza gyors fejlődése miatt - megrekedt, de a lakosság áldozatkészsége és tenni akarása révén 1989. március 1-jén visszanyerte városi rangját. Ma valamivel több, mint 10000 lakója van, és némiképp Nyíregyháza megyei jogú várost is mentesítve, vonzást gyakorol a környező településekre. Azonban, bár városi rangra emelkedett, sok tennivaló van még, hogy a település elérje azt az ellátottsági szintet, amely egy várostól joggal elvárható. Polgármester fogadó órája :Minden hétfőn 15:00-17:00 Jegyző fogadó órája : Minden hétfőn 15:00-17:00 Okmányiroda: Hétfő: 8:00-12:00 és 12:30-16:00 Kedd: 8:00-12:00 Szerda: 8:00-12:00, 12:30-16:00 Csütörtök: 8:00-12:00 Péntek: NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS
A Szentgotthárdtól 7 kilométerre lévő községben évszázadok óta élnek együtt szlovének, németek és magyarok. Az oklevelek először 1378-ban említik Felsőszölnökkel együtt Zelnuk inferior et superior néven. Az Ausztriában eredő Rába Alsószölnöknél lép Magyarország területére. Az ide látogatónak érdemes megtekinteni a templomot, mely 1815-ben épült klasszicizáló stílusban; 2001-ben felújításra került. Mellette található a Mária-szobor, az első és második világháborús emlékoszlop, szemben pedig Szent Flórián szobra. Érdemes felsétálni a templom mögött található dombra, ahonnan szép kilátás nyílik a Rába folyó völgyére és a határ másik oldalán elhelyezkedő osztrák településekre. Szálláshely: Sátorozóhely, mely kb. 50 fő elhelyezésére alkalmas. Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatalának általános ügyfélfogadási rendje: Hétfő 08.00-12.00 Kedd 13.00-16.00 Szerda 08.00-12.00 Csütörtök nincs ügyfélfogadás Péntek 08.00-12.00.
Ügyfélfogadási idő: A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 8.00-16.30 Szerda: 8.00-12.00 Péntek: 8.00-14.00. Bátonyterenye és kistérsége a "Palócországnak" is nevezett Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik. Mátraverebélytől már csak 2 kilométerre van a kistérség központja, Bátonyterenye. Az ide érkező a főút mellett felállított szénfejtőgépet lát, ami a város és a térség múltját meghatározó szénbányászat jelképe. Bátonyterenye a kistérség székhelyvárosa négy korábban önálló település (Nagybátony, Kisterenye, Szupatak, és Maconka) egyesítésével jött létre. Városi rangra 1989-ben emelkedett.
A helyi gazdaság meghatározó ágazatai az ipar, a sajátos mezőgazdasági adottságokra települt élelmiszeripar, a történelmi nevezetességekre épülő turisztika és a kereskedelem. Városunk iparának meghatározó ágazatai az együttesen mintegy 1.500 főt foglalkoztató gépipar, fafeldolgozás, a cipő-textil- valamint a vegyipar. Városunkat a tanácsban a polgármester képviseli, az ülések állandó meghívottja a térségközpont Nyírbátor jegyzője. Távollétük esetén meghatalmazott útján minden alkalommal képviseltették magukat.
Ügyfél fogadási idő Hétfő : 13.00-16.00 Kedd : - Szerda : 8.00-12.00, 13.00-16.00 Csütörtök : - Péntek : 8.00-12.00
Nagy öröm számomra, hogy internetes kalandozása során felkereste bemutatkozó oldalainkat.Látogatása során részletes információt kaphat hangulatos kisvárosunk történelmi múltjáról, máig megmaradt értékeiről, önkormányzatunk munkájáról, kulturális életünkről, sportunkról, gazdaságunkról, szolgáltatásainkról, valamint mindazon eseményekről, érdekességekről, amelyek mindennapi életünkkel kapcsolatosak. Bízom abban, hogy ezeken az oldalakon barangolva, talán kedvet kap ahhoz, hogy felkeressen bennünket személyesen is, megismerje lakóhelyünket és mindazt, melyekre büszkék vagyunk, élményekben gazdag, kellemes napokat töltsön el városunkban, hiszen a páratlan természeti adottságok mellett városunk gazdag történelmi és művészeti értékeivel varázsolja el látogatóit. Kulturális programjaink között is bizonyára talál olyat, amiért érdemes betérnie hozzánk. Az évente megrendezésre kerülő népzenei és néptánc találkozók, a János Vitéz Napok, az Ászok
Tarján község Budapesttől 60 km-re található. Elhelyezkedése a Kárpát-medence fekvését idézi. A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át. Igen régi település, Pesti Frigyes szerint először II. Endre idején, a XIII. században említik az oklevelekben. 1426-ban már a tatai vár tartozékai között történik róla említés. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott.
Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja, a Tisza-tó fővárosa. A város és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az ide látogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén, kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat, az beleszeret és évről-évre visszatér. A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse városunknak a termálvíz, az ide látogatókat a termálstrand várja, melynek területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence. A 39 °C-os alkáli-hidrogénkarbonátos víz kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. városba érkező vendégek szállásáról szálloda, családias panziók, színvonalas kempingek és a magán szállásadók gondoskodnak. A népművészet iránt érdeklődők megismerkedhetnek a híres füredi fazekassággal, megtekinthetik a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházat.
- TÓTKOMLÓS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
BÉKÉS, 5940 TÓTKOMLÓS, FŐ UTCA 1.4 csillag 1 vélemény alapjánA város számos látnivalóval, nevezetességgel, építészeti örökséggel és a közismert vendégszeretetével várja az idelátogatókat. Két nyelvű település lévén gazdag a szlovák kultúra és a hagyomány őrzése. Így többek között a késő barokk stílusú műemlék Evangélikus templom, a város határában található nagykopáncsi Árpád-kori templom. Múzeumok őrzik a néprajzi kultúra emléktárgyait. Különösen említésre méltó a Szlovák Tájház, amely Magyarország első tájháza volt. Az 1886-ban épült gazdagon berendezett lakóház a korabeli szlovákság mindennapjait mutatja be az érdeklődők számára. Az önkormányzat 2004-ben az EU-hozományként ajánlotta fel a tájházat, a helyi Ifjúsági Fúvószenekar mellett. Polgármesteri hivatal. Hivatali nyilvántartás Hétfő de. 8.00 - 12.00 du. 13.00 - 16.30 Kedd Nincs ügyfélfogadás Szerda de. 8.00 - 12.00 du. 13.00 - 16.30 Csütörtök Nincs ügyfélfogadás Péntek de. 8.00 - 12.00
Vácot a XI. századtól említik írott források, városunkat tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása.
Településünk amely valaha szőlő- és zöldségtermelő hegyközség volt, ma már kellemes pihenést nyújtó üdülőhelyként mutatkozhat be Önöknek, ahol változatos időtöltésre, kikapcsolódásra nyílik lehetősége az ide látogatóknak és az itt lakóknak egyaránt. Figyelmükbe ajánlom a kezdeményezésünkre lido-szerűen megépült partszakaszunkat, mely selymes homokjával méltán lett a környék egyik legnépszerűbb, kultúrált kiszolgáló egységekkel ellátott strandja. Pihentető séták, kerékpártúrák kedvelt helyszíne a Balaton partján álló Szent Mihály domb, rajta a magányos kápolnával, valamint a településünk északi határában elnyújtózó hegykoszorú, ahonnét varázslatos balatoni látvány ejti rabul a kirándulókat. Kívánom, hogy a számtalan szórakozási lehetőséget kihasználva érezzék jól magukat nálunk, s a következő években is legyenek vendégei településünknek....
Homokmégy a kalocsai Sárköz keleti részére, az Őrjeg mocsarai mellé, árvízmentes kiemelkedésre települt. Határában van a Sárköz legmagasabb pontja, a Halomi hegy (106 m) 1938-ban László Gyula avar kori temetőt tárt fel Halomban, ásatásának anyagát a Nemzeti Múzeum őrzi.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
Megyénk sokszínűsége egyedülálló hazánkban. Műemlékekben gazdag városainkkal, falvainkkal, történelmi és építészeti nevezetességeinkkel, vadregényes természeti és vízi világunkkal, fesztiváljainkkal, népi hagyományainkkal és vendégszeretetünkkel mindenütt találkozhat barangolásai során.
Szentpéterszeg az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye bihari részén a Berettyó-Körös vidéken helyezkedik el. A település a Berettyó folyó partján fekszik, két kistáj a Berettyó-Kálló köze és a Berettyó-Sebes-Körös köze találkozásánál.
Fővárosi közlekedésbiztonásgi információk szolgáltatása.
Évezredek óta folyamatosan lakott település. Az ősember életmódjának kedvező környezet volt a dombos-völgyes, erdős vidék. A vaskori elődök után a kelták, majd a rómaiak telepedtek meg a mai falu helyén. Középkori nevéről - Gurchen, írásos forrás 1247-ben említi - azt feltételezik, hogy a déli szláv Grivcane (dombon lakók) kifejezésből eredeztethető. A középkorban mezővárosi rangot kapott. 1345-ben búcsújáróhely lett. 1542-ben a pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság után a jezsuiták kapták meg, 1859-től a Benyovszky grófoké
Herencsény egy alig 700 lelkes kis falu a Palócföld szívében, a Belső-Cserhát szelíd lankái között. A gyönyörű természeti környezetben fekvő, hagyományait ápoló, vendégszerető község folyamatos küzdelmet folytat az elöregedési folyamat ellen, a népessége megmaradásáért. Ez meghatározza az Önkormányzat tevékenységét is. Komoly erőket mozgatunk meg a térség turisztikai vonzerejének növelése céljából a palóc kultúra ápolása, építészeti és tárgyi emlékeink megőrzése érdekében. Megmaradásunkat szolgálják a fiatalok helyben tartását szolgáló Európai Uniós jellegű kísérleti programokban való részvételünk, valamint az idegenforgalomban, a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében tett erőfeszítéseink is. Ügyfélfogadás: Polgármester: péntek: 8:00 - 12:00 óráig, Körjegyző: péntek: 8:00 - 12:00 óráig.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
Uppony ma 441 lélekszámú kistelepülés. Sorsában mind a földrajzi elhelyezkedése, a felszíni alakulatai, mind a mezőgazdasági, illetve ipari adottságai egyaránt meghatározott szerepet játszottak.
Várong Tolna és Somogy megye határán fekszik. Várong község Tolna megye harmadik legkisebb népességű települése. A község Szent István korában fordul elő először írott formában. Ebben az időben a falu a király testőrség lakhelye .A falu nevét említí az 1138-ban keletkezett dömösi adománylevél is, amelyben II Béla király Várongról harangozókat adományoz a dömösi apátságnak. Az írtásokat és a határ megtisztításának nehéz munkáját 1743 és 1767 között végezték el. Ekkor lett véglegessé a faluhely. 1802-ben a visszaköltöző piarista rend kapta meg az örkanonoki birtokegyüttest. A lakosság egy része ettől kezdve uradalmakban keresett megélhetést. Az utóbbi években az elnéptelenedéstől kellett megóvni a falut.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
Nőtincs község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály-hegy lábánál, a Lókos és a Zsukma patak völgyében 2000 ha-on terül el. A község első írásos említésével 1317-ben találkozhatunk.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
Aki Észak felől a 6-os főúton átlépi Tolna és Baranya határát, hamarosan Hidas településrészei között haladva a Kelet-Mecsek ölelésében találja magát, ahol községünk fekszik.. Aki dél felől készül elhagyni a Mecsek lankáit, szintén községünk házai közelében halad. Érdemes megállni, lerázni az út porát, körülnézni ebben a barátságos faluban.
A Bakony nyúlványai és a Kisalföld síkvidékének találkozásánál fekszik Gecse, Győr és Pápa között a 83-as útról Gyarmaton figyelhetünk fel a községet jelző táblára, négy kilométerre fekszik a főútvonaltól, 15 km-re pedig a patinás diákvárostól, Pápától.
Fonót a hivatalos iratokban 1542-ben említik először Vásárfonó, illetve Nagyfonó neveken. A falu határa ekkor káptalani birtok volt, majd egészen 1945-ig volt a Kegyes Tanítórend tulajdonában
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
