KÖZSÉGVEZETÉS
84 találat KÖZSÉGVEZETÉS kulcsszóra
Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje közel 1 100 000 lakosa van. Területe alapján a megyék között a második. Pest Megye Önkormányzatának igazgatási területén jelenleg 186 települési önkormányzat működik.
Mogyoróskát körbelengi a magyar történelem. Már az 1222-es Aranybulla ezt írja: Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a végekben. A Mogyoróska fölött emelkedő Regéc várában II. RÁKÓCZI FERENC gyermekéveiben itt fejlesztette korának alapvető képességeit: a kis fejedelem latin leckéket kapott, vívni és lovagolni tanult. 1685. májusában írja CSATÓ ANDRÁS Regéczből: Kisurunk ő nagysága igen nagy s friss jóegészségben vagyon s jól is tanul. Mogyoróska természeti környezete is rendkívül értékgazdag. A település környéke bővelkedik tisztavizű forrásokban, mintegy 11 forrás létezése ismeretes. Ezek egyike a Bonyi-kút, amelyet a vadkörtékkel, vadalmákkal díszített Három-hegyi legelő fog körbe. A legelő övezte bükkösök szegélyében a tavaszi szél a farkasboroszlán rózsaszín szirmait lengeti, míg az októberi napsütés a somok és a galagonyák terméseit érleli.
Nyírpazony polgármestere: Vas Miklós okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, kiváló újító miniszteri kitüntetés ezüst fokozatával kitüntetett szakember. Három ciklus óta, nagy szakértelemmel, teljes elkötelezettséggel dolgozik, minden munkájával Nyírpazonyért és a nyírpazonyi pogárokért él. Polgármestersége alatt a község rengeteget fejlődött. Ötletei, keze munkája, odafigyelése az öregekre, a betegekre, a fiatalokra, az intézményekre mind példa lehet a hasonló beosztásban dolgozók számára. Polgármester: Ügyfélfogadás: Szerda: 8.00 - 16.00
A Beregdaróc Község Polgármesteri hivatal közigazgatással foglalkozik.
A göcseji dombok között egy völgyben, Nagykanizsától északnyugatra fekszik a magyar olajipar első jelentős települése, Bázakerettye. E néven csak 1937 óta ismerjük, mindaddig Báza és Kerettye külön létezett. A két kis község történetét a 14. századtól kísérhetjük nyomon. Bázát Baza 1352-ben, Kerettyét 1353-ban Kerethye néven említik az okiratok.
Újkér (Újkér, Felszopor, Alszopor, Makkoshetye összevonásával létrejött Nyugat-magyarországi község. Győr-Moson-Sopron megyében a Soproni járás déli részén helyezkedik el, szomszédos Vas megyével. Természeti-földrajzi helyzetét tekintve a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Sopron-szombathelyi dombság keleti részén a Völgység foglal helyet.
Rozsály a rendszerváltás előtt helyzeténél fogva nagyközségi címet viselt. Infrastrukturális ellátottsága megfelel a kornak és az elvárásoknak: víz, szennyvíz, gáz, kábeltelevízió, internet, telefonhálózatok kiépítettek. Vasúti megállóhellyel rendelkezik, melyet az önkormányzat tart fenn. A Budapestről közvetlenül érkező vonatok is megállnak.
A község már Zalán bolgár fejedelem alatt település volt, ez időben Bukodnak hívták, az akkori szláv elnevezés szerint. A név vallási kifejezést tartalmaz. Bököny a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától délre 35 km távolságban található település. A 4-es főút közelsége miatt jól megközelíthető. A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli csücskében a nagykállói járásban terül el, közvetlen Hajdú-Bihar megye szomszédságában. Délről és nyugatról Hajdúhadház és Téglás, keleten és északon Érpatak, Újfehértó és Geszteréd községekkel határos.
Abaújalpár község Borsod-Abaúj-Zemplén megye első települése és a legrégibb magyarországi települések egyike. Első írásos említése Alpár néven 1330-ból való. Kezdetben a község az Aba nemzetségé, majd az Alpáry család birtoka volt. Földes- ura Alpáry Sámuel, aki az 1551-1565-ős nemesi felkelés vezéreként lett ismert.
Bercel Nógrád megye déli felén, a Cserhát középső részén hegyes-dombos környezetben fekszik a 476 m magas Berceli-hegy lábánál. A településhez legközelebb lévő város Balassagyarmat 28 km, Pest megyei Vác 32 km-re, Budapest és Salgótarján egyaránt 80 km-re húzódik. A környező városokba és Budapestre rendszeres autóbuszjáratok biztosítják a közlekedést.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
A zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Az első oklevelek 1749-ben említik mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát, határrészt. Földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építtette. Neve bizonytalan eredetű, jelentése: szán talpait összekötő keresztgerenda. A község fejlődése az 1930-as évek elején gyorsult fel. Polgármester: Fogadóórája: minden csütörtökön 13-16 óráig
Báránd Hajdú-Bihar Megye délnyugati részén, Debrecentől 50 kilométerre, a Nagysárrét északi szélén fekszik.ÜGYFÉLFOGADÁS Hétfő: 8 - 12 óráig 13 - 16 óráig Kedd: 8 - 12 óráig Szerda: nincs ügyfélfogadás Csütörtök: 8 - 12 óráig Péntek: 8 - 12 óráig Polgármester fogadónapja: CSÜTÖRTÖK délelőtt Jegyző fogadónapja: KEDDEN délelőtt /akadályoztatása esetén: CSÜTÖRTÖK délelőtt/
Alsószölnök Vas megyében, Szentgotthárdtól hét kilométerre, az osztrák határ mentén fekszik. Szlovének, németek, magyarok és cigányok lakják.
Terra Rum - ez áll abban az okiratban, amelyben először említik a község nevét. A terra szó földet jelent, ami arra utal, hogy ezen időpontban nagy valószínűséggel lakatlan volt a község mai területe.
Írásos emlékek 1181-ben említik először a község nevét. Több változatban is szerepel a későbbi években is: Tenykod, Tenykowd, Oechidkuttya, Egyedkuttya, Eketyukod, de pontos feljegyzés nem igazolta eddig, mióta ismert ezen a néven. A falu, mint település, valószínűleg már előtte is létezett, csak írásos feljegyzések nem készültek róla.
Kis falu a határszélen... Röszke község Szegedtől délnyugatra a Tisza gyálai holtága, valamint a Szerb Közrársasággal közös országhatár között helyezkedik el. A község 3600 ha-on terül el, lakóinak száma 3402 fő. Területén található az ország egyik igen fontos és nagy forgalmú határátkelőhelye. Az ország déli kapujának nevezett röszkei határátkelő meghatározza a település fejlődését, így az átlagosnál lényegesen nagyobb a szolgáltatást, ellátást nyújtó vállalkozások száma. Már 1432-ből okleveleken fellelhető a település létezése, akkor még Recke néven. A XVIII. században dohánykertészek lakták, valódi településsé akkor fejlődhetett, amikor 1950-ben önállósult az addig Szeged város kapitányságaként működő falu. Területéhez csatolták a szomszédos feketeszéli és nagyszéksósi tanyák egy részét is. Ma is jellemző a kiterjedt tanyavilága, ahol négyszáz tanyás ingatlan található.
Pomáz a Dunakanyar hegyei között, a hegyek és a síkság találkozásánál, egy hegyek közé benyúló völgyben települt meg. Ezen völgy egy nagyméretű ÉNY- DK-i irányú törésvonal, a Pomáz-Kétbükkfa-nyereg - Esztergom toporgráfiai pontokkal jellemezhető
A SÁLY POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZIGAZGATÁSSAL FOGLALKOZIK.
Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, Kemenesalja szelíd, lankás vidékének két jelentős dombja- a Sághegy és a Somló- között terül el Boba község. A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
A három Körös és a Berettyó táplálta roppant kiterjedésű rétségek közül a legjelentősebb a Szerep, vagy Nagysár (ma Nagysárrét). A Körös főmedrét a múltban számos holtág és ér kísérte, ezek a rétségek s szigetek kisebb-nagyobb sorát hozták létre. E nádasok és zsombékok közt megbújó szigetvilágban vetette meg lábát a régi idők embere. A rétségek és a Körös holtágak a halászatnak, a parti vidék, s a szigetvilág az állattenyésztésnek és a gabonatermelésnek vált otthonává. A honfoglaló magyarság e vidéken steppei hazájához hasonló tájat talált.
A Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfon: 8.00-12.00 óra szerdán: 8.00-15.00 óra pénteken: 8.00-12.00 óra A polgármester és a körjegyzo ügyfélfogadási rendje: polgármester: hétfo 16.00-17.00 óra körjegyzo: a hivatali ügyfélfogadási rend szerint A Völgység települése, dombos, erdős területű, a település és környéke alatt elhelyezkedő gránit tömb a Mórágyi rög néven ismert.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
Alattyán település a Zagyva folyó bal partján Szolnoktól északra, Jászberénytől délre fekszik, a folyó egy gyenge ívű kanyarulata mentén.
Településfejlesztéssel foglalkozunk A település neve Kéméndről Máriakéméndre változott, melynek története a következő: 1740-ben az akkor még Kéménd nevű falutól 800 m távolságra, a régi török temető területén öt falubeli kislány füvet szedett. Egyszerre feltűnt nekik, hogy egy megsüppedt sírból csillogó kép emelkedik ki: Szűz Mária képe, karján a kis Jézussal. A lányok megkísérelték a kép kiemelését, de az hamarosan eltűnt. Az esemény híre elterjedt a környéken és püspöki tiltás ellenére egyre növekedett az oda látogató zarándokok száma, Kéménd lakosai pedig plébániáért folyamodtak.
A Drávához közel fekvő nagyközség. 1193-ból származó írások szerint Chergeon néven a Szent János lovagrend birtoka volt. Somogy e kisvárosa jelenleg közel 6000 lelket számlál, de iskolaidőben még 2000 diák is második otthonaként tekintheti Csurgót.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés A falu sokáig a Battyányiak tulajdonában volt. Az ő idejükben központi funkciójának köszönhetően épült a nagytemplom, amelynek elődjét az 1738. évi pestis járvány miatti fogadalomból, fából építették.
A település kiépített vezetékes ivóvízhálózattal, távhívó állomással, úthálózattal rendelkezik. PB gázpalack cseretelep üzemel.
A Hódos-ér patak kisebb forráságai között, északi tájolású völgyben fekszik. Az újabb házsorok a dombokra is felkúsztak. Nyugat-északnyugat felé a tájkép meghatározója a Kőris-hegy és Kék-hegy tömbje, amely a Bakony legmagasabb pontja (709 m). Éghajlata hűvös, a völgyzugokban akár nyáron is előfordul fagyos hajnal. A sokéves átlag szerint csapadékban gazdag, de az utóbbi néhány év aszályai az átlagosnál erősebben érintették. A megművelt területek többé-kevésbé lejtősek. A lösztakarón képződött erdőtalaj meglehetősen kifakult, a termények közül leginkább a burgonyának kedvez.
Nógrádsipek Szécsénytől dél irányban, attól 10 km-re fekvő, az Északi-középhegység részét képező, Cserhát dombjai között megbúvó kis község.
Nyírtass község az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyháza megyeszékhelytől északkeletre, mintegy 38 km távolságra található település (térkép megtekintése). Jól megközelíthető a 4-es főúton, a legközelebbi vasútállomás a Budapest-Záhony vonalon Pátrohán található. Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9, 5-9, 7 oC, a csapadék 610-630 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, de jelentős a DNy-i és a DK-i aránya is. Erdőit akácosok és nemes nyárak jellemzik. Kis területeken találkozhatunk fenyőfélékkel, tölggyel és lágy lombúakkal, mint éger, fűz és a nyár. Tass neve a honfoglaló törzs vezérének, Tasnak nevét őrzi, s ez X-XI. századi alapításra vall; Anonymus is említi Tasvására néven. A Tas (Thosu) puszta személynévből alakult ki magyar névadással, benne feltehetően a török jóllakott, megtelt jelentésű melléknévi igenév rejlik. Más magyarázat szerint az ótörök "kő" jelentésű személynévből ered ..
Harta Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati tipusú gyakorlásáról. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi Önkormányzat -törvény keretei között- önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
A település a Mátrától észak-keletre fekvő Heves-Borsodi-dombság keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határán helyezkedik el. Az ÉK-DNY-i irányú Darnó-vonal törésrendszere miatt Arló környéke tagolt földtani, mélyszerkezeti képet mutat. Jellemző alapkőzete az oligocén korú pannon glaukonitos homokkő, de előfordul fiatalabb, miocén korabeli sekélytengeri üledék és a meredek lefutású völgyekben helyenként pleisztocén és holocén homok és agyag is. Az alacsony hegyvidéki kistáj tengerszint feletti magassága 200-530 méterig terjed. Az észak-dél irányú völgyfenékből kelet-nyugati irányú eróziós völgyek nyílnak, így a meredek lefutású domboldalak nagy reliefet kölcsönöznek a tájnak. Két állandó vízfolyás gyűjti össze a terület felszíni vizeit (Hódos és Szentgyörgy patak) és mellette több időszakos is működik (Csahó, Szuhony patak).
12
