KÖZSZOLGÁLTATÁS
Több mint 500 találat KÖZSZOLGÁLTATÁS kulcsszóra
- BUDAPESTI ÖNKORMÁNYZATI PARKOLÁSI KFT.
1136 BUDAPEST, HEGEDŰS GYULA U. 20.
4 csillag 8 vélemény alapjánA Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. - t, amely megalakulása óta a Magyar Parkolási Szövetség tagja, 1999-ben hozta létre a Fővárosi Önkormányzat, a Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzat és a Budapest XIII. kerületi Önkormányzat.
- ENCSENCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG, 4374 ENCSENCS, FŐ U. 31.4 csillag 2 vélemény alapjánA polgármesteri hivatal alapvető feladata a képviselő-testület és a bizottságok munkájának segítése.
A település festői környezetben fekszik a Börzsöny lábánál, a Szentendrei-szigettel és a visegrádi Várheggyel álellenben. Kismarost Verőcétől mindössze egy néhány száz méteres beépítetlen Duna-part választja el. Megközelíthető a 12-es főúton, valamint vasúton. Lakossága: 1763 fő, belterülete: 475 ha, külterülete: 715 ha. Kismaros rövid története Földrajzi helyzete, adottságai: Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt. A vulkánikus eredetű Börzsöny-hegységnek és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosít a földműveléshez.
Községünk Pest Megye észak keleti határán, Budapesttől 55km-re fekszik. Megközelíthető, Budapest felől a 31-es főúton Tápiószecsőn át, ahonnan tábla jelzi Tóalmást. Jászberényből a 31-es úton, Nagykátán és Szentmártonkátán keresztül, Valamint Gödöllőről az M3-as autópályán keresztül Valkó-Vácszentlászló-Zsámbok útvonalon. A Stadionoktól közvetlen távolsági volánbusz járat is indul községünkbe. A Polgármester fogadóórája: Hétfő 12-től 18-ig Szerda 14-től l6-ig A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 9-től 18 óráig Szerda 9-től 12 óráig Péntek 9-től 12 óráig Pénztári nyitvatartás: Hétfő 9-től 11-ig Szerda 9-től 11-ig Péntek 9-től 11-ig
A demokratikus rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak - más néven helyi társadalmának - joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben. A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak. Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek.
- POLGÁRMESTERI HIVATAL-SOLTVADKERT
BÁCS-KISKUN, 6230 SOLTVADKERT, KOSSUTH L. U. 6.5 csillag 1 vélemény alapjánA település a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében fekszik. Városunkat 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható. A török hódoltság idején ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő és gyümölcs kultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.
Hol is található szeretett községünk? A Székesfehérvártól délnyugatra elterülő települést a megyeszékhely mellett Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasladány, Jenő és Szabadbattyán határolja. A mai Úrhida az Úrhidáról Székesfehérvárra és a Szabadbattyánról Sárszentmihályra vezető út kereszteződésétől nyugatra terül el. Keleti határa ma pár száz méterre húzódik a Sárvíztől, illetve az egykori sárrét mocsarainak partjától. Maga a község, mely egy jellegzetes szőlőhegyi településből fejlődött ki többutcás szalagtelkes községé, nagyobbrészt egy völgyekkel tagolt halomra épült. E halom egy kiemelkedőbb pontján épült fel a templom, melyet körülölelnek a falu házai. Úrhida belterülete 123 és 191 méter közötti tengerszint feletti magasságon terül el. A község lakosságának a száma az elmúlt időszakban növekvő tendenciát mutat. 1990-ben 1112 fő, 2001-ben 1596 fő és 2006-ban elérte a 2000 főt.
Aszódi kistérség települései: Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg. A települések részvételével 2004-ben megalakult az Aszód Kistérségi Fejlesztési Tanács, majd 2005 őszén az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása. A társulás feladata - a közszolgáltatások szervezése mellett - a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és fejlesztések megvalósítása.
A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöp községtől 5 km-re, a 71-es út mentén található Ábrahámhegy. 2, 8 km-es tóparti szakasz, 7 km2 terület és 5 km2 vízfelület tartozik a településhez. Ábrahámhegy a Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, mert egyrészt hegyei félkör alakban nyugatról és északról elzárják, védik a szelektől, másrészt egy völgykatlanban húzódik és így klímája melegebb a környezeténél. környékére vonatkozó első írott feljegyzés 1082-ből származik, melyben községünk Ábram néven szerepel. II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, melyet számtalan régészeti lelet is igazol. A község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Budapest-Tapolca vasútvonal (1909) és elkészült az ábrahámhegyi vasútállomás 1925-ben. Munkarend: Hétfőtől - Csütörtökig: 7.30 - 16.00 óráig Pénteken: 7.30 - 13.30 óráig Ügyfélfogadás: Hétfő, Szerda: 8.00 - 16.00 óráig Péntek: 8.00 - 12.00 óráig
Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonnyal, Hajdúsámsonnal és és Hajdúhadházzal határos, 24 tanyájának jelentős része ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly. Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzőek, a terület enyhén nyugat felé lejt. A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: Téglás-Geszteréd felől a 4901-es úton, Nyíregyháza-Nagykálló felől, Nyíradony felől, illetve Nyírmihálydi-Szakoly felől. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló-Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították.
- BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA
HAJDÚ-BIHAR, 4060 BALMAZÚJVÁROS, KOSSUTH TÉR 4-5.Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Megközelíthető a 33-as számú főúton, Hortobágytól 20 km-re, Debrecentől 23 km-re, a 4-es főúton Hajdúszoboszlótól 19 km-re, a 35-ös úton Hajdúböszörménytől 14 km-re, az M3-as autópályán Budapesttől 220 km-re. Közvetlen telefonszámok: Polgármester: (52) 580-100 Jegyző: (52) 580-101 Alpolgármesterek: (52) 580-103
Ügyfélfogadás: Hétfőn-szerdán 8-12 óra és 12.30-16.30 óra Pénteken 8-12 óra és 12.30-14.00 óra. Alsónyéki iroda ügyfélfogadása: Kedd és csütörtök 8-16 óra. A Tolna megye délkeleti részén elhelyezkedő 865 éves múlttal rendelkező település 1995-ben emelkedett ismételten városi rangra. Életére a sokszínűség jellemző, mind a történelmi és kulturális hagyományait, mind a földrajzi adottságait tekintve. Gazdag történelmi múlttal, építészeti emlékekkel büszkélkedhetünk. A soknemzetiségű településen több évtizede békében élnek együtt az itt lakók.
önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, településfejlesztés, településrendezés, pályázat, kultúra, turisztika, oktatás, egészségügy, rendezvényszervezés
Helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés.
Diósjenői polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 8-12, 13-16, Kedd- Nincs, Szerda 8-12, 13-16, Csütörtök- Nincs, Péntek 8-12 a Polgármester és a Jegyző fogadónapja Hétfő : 8-12 ig.
Eger történelmi múltjával - adottságainak köszönhetően - a borkultúra is szervesen összenőtt. A Bükk délnyugati lejtőjén, a Mátra és Bükk hegység között illetve az Alföld és az Északi középhegység találkozásánál több évszázaddal ezelőtt egri központtal egy olyan bortermelő táj alakult ki, amely mára már világhírnevet szerzett magának. Szőlőművelőink joggal büszkék fáradtságos munkájuk végeredményére: az Egri Bikavérre, az Egri Leánykára, és egyéb kiváló minőségű boraikra. Városunk mindezeken kívül évszázadok óta az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma. Iskolaváros jellege miatt a XIX. század és a XX. század fordulóján Magyar Athén-ként is emlegették. Joggal állíthatjuk, hogy történelmi múltunk és kultúránk értékei iránt érdeklődők városunkban bőséges kínálatra találnak. Mindezeken kívül szeretnék még egy vonzerőt az érdeklődők szíves figyelmébe ajánlani: a híres egri melegvizű gyógyfürdőkről van szó.
Gara község Bács-Kiskun megyében, Bajától 16, 5 km-re kissé délkeleti irányban fekszik. Vaskút, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Csátalja községekkel és nyomhatárával határos. Nemzetiségi település, magyarok, bunyevácok, horvátok, szerbek, németek és székelyek lakják. A település mezőgazdasági jellegű, jelentősebb ipari üzem, létesítmény nincs. Többnyire rendelkezik minden olyan intézménnyel, mely a hasonló nagyságú községek tekintetében elfogadottnak tekinthető, de az intézmények minősége átlag alatti.
Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor regisztrálódott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Hajdú-Bihar megye határa közelében terül el. A község földrajzi adottságai meglehet?sen mostohák, területének nagyobb részét futóhomok borítja, de b?ven találunk mocsaras, vizeny?s területeket is. Történelem el?tti id?szaka az újk?korra vezethet? vissza. (Csallány Dezs? ásatásai a megyében el?ször itt voltak.) Kora bronzkori leleteket is találtak a Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megel?z? id?szakban nagy valószín?ség szerint ?k laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak.....
Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 20 km távolságra, a Szlovák határhoz vezető 3-as főközlekedési út mellett fekszik. A több mint 750 éves falunk lakói szorgalmas, tenni akaró, az új és a fejlődés iránt nyitott, vállalkozásbarát, vendégszerető emberek. Az Önkormányzat vezetésének átgondolt, célirányos gazdaságpolitikájának eredményeként a településünk dinamikusan fejlődik, népessége növekszik. A teljes mértékben közművesített településünkön egyre fejlettebb intézmény-és szolgáltatási hálózat biztosítja a lakók komfortérzetét, kényelmét.
Hetyefő település Veszprém megyében Sümegtől Észak-nyugatra, Vas és Zala megyék találkozásánál helyezkedik el, közigazgatásilag a Dabronc-i Körjegyzőséghez tartozik. Megközelíthető: Sümeg felől: Zalagyömörő, Gógánfa, Dabronc községeken át. Veszprém és Ajka felől a 8-as főútról Keléd településen át. Történelmi múltja a XIII. század közepéig nyúlik vissza, első hiteles oklevelek 1241-ben említik először Terra Heghe néven
Csodálatos zöld környezetben várja Önt a világon egyedülálló Hévízi gyógytó. A tó körül elterülő erdős parkok és a város védett növényvilága a nyugodt pihenés és gyógyulás záloga. Polgármester: Papp Gábor Fogadóóra minden hónap első szerdáján 14-től 16 óráig a hivatalban Foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester: Kepli József János
- HORTOBÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA
HAJDÚ-BIHAR, 4071 HORTOBÁGY, CZINEGE JÁNOS U. 1.Hortobágy - az 1966-ban létrejött 1600 lakosú község - az országban 1973-ban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti Park közepén, Debrecen és Tiszafüred között a 33. számú főút mentén helyezkedik el. Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája, amely lenyűgöző élményt nyújt páratlan élővilágával. A terület 1999-től - kultúrtáj kategóriában - a Világörökség részét képezi. A település központjában található a híres épületegyüttes, a Hortobágyi Kilenclyukú Híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum, ahol a pásztorélettel ismerkedhetünk meg.
Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanuhegyek ölelik át. Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínüleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba. 1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is települt újra. A falu lakossága a szőlőművelésből élt.Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült. A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember.
A kistérség központja Kisbér város, amely a Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el. A város közlekedés-földrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton megközelíthető. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Győrtől 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik. Nevezetességei: Batthyány-kastély, Török-kúria (Méneskari kórház, Királyi lovarda, Tiszti kaszinó).
A megyeszékhelytől 25 kilométernyi távolságra található az apró település. Területén 145 ember él 49 lakóházban, amelyből 4 az önkormányzat tulajdona. A vezetékes ivóvízellátás az otthonok 100 százalékában megoldott. A gázhálózatra való csatlakozás is minden ingatlanon megoldható. A kábel TV hálózaton jelenleg 10 csatorna nézhető, díj fizetés nélkül, internet csatlakozás is lehetséges minden család részére. Az óvodások és az általános iskolások a szomszédos, mindössze 4 kilométerre fekvő Baksa, intézményeibe járnak ahova falu busza szállítja őket minden tanítási napon. Ezen intézményeket, Kisdér, közösen üzemelteti a többi, társult önkormányzattal. A falu egyetlen utcájának a sok örökzöldön kívül a faluház és a harangláb kölcsönöz sajátos külsőt. A kápolna mellett egy közel másfélszáz fő befogadására, ünnepi rendezvények tartására is alkalmas kultúrház teremt lehetőséget a helybéliek közösségi együttlétéhez. A faluházban kapott helyet a község könyvtára, de klub is működik. ...
- KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL
BÁCS-KISKUN, 6100 KISKUNFÉLEGYHÁZA, KOSSUTH LAJOS U. 1.Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatal Ügyfélfogadás: Hétfő 7.30-12.00 Hétfő délután szünetel az ügyfélfogadás Kedd 7.30-12.00 12.30-16.00 Szerda 7.30-12.00 12.30-16.00 Meghosszabbított (szerdai) ügyfélfogadás: 16.00-18.00 Csütörtök Csütörtökön szünetel az ügyfélfogadás Péntek 7.30-12.00 Pénteken 12.00 órától szünetel az ügyfélfogadás. VárosunkKiskunfélegyháza és környéke sok egyedi értéket és felfedezni érdemes élményt kínál az ide látogatóknak. Karakteres térségi vonásai közül kiemelkedik a város történelmi és kulturális öröksége. Egy rövid körsétát téve a városban számos műemlékre és látnivalóra bukkanhat a látogató. Páratlan összetételű gyógyvizünk, a térségben készült bio-termékeink, valamint a természet közelsége igazi lelki "megtisztulást", valódi kikapcsolódást nyújt a zajos hétköznapokból.
HAGYOMÁNYOKBÓL A JELENEN ÁT A JÖVŐ FELÉ Államalapító Szent István királyunk óta igen sokszor módosultak az ország-, és a megyék feladatai és közigazgatási határai. A szűkebb hazánknak Komárom-Esztergom megyének jogelődjeit Komárom illetőleg Esztergom vármegyét, Szent István király alapította. E vármegyék alapvető feladata a királyi várak ellátása, a várakhoz kapcsolódó szolgáló népek elhelyezése és a dunai átkelés biztosítása volt. Mindez egyértelműen jelzi azt a királyi szándékot, hogy a vármegyék feladata a fontos települések ellátása, a gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A két vármegye Árpád-kori településeihez még a középkorban újabbak kapcsolódtak az időközben megszűnt Pilis, valamint Veszprém, Fejér, és Hont vármegyéből.
A város története: A kőszegiek (ezután már igy nevezték magukat Henrik és utódai) folytonosan gyarapították birtokaikat. Ezért személyes ellentétbe kerültek I. Albert osztrák és stájer herceggel is, aki 1289-ben elfoglalta váraikat, közöttük Kőszeget is. Ekkor pusztült el a város Ferences kolostora. A várakat 1291-ben III. András szerezte vissza korábbi tulajdonosaiknak. A család leszármozottai sem voltak különbek Iván nevű ősüknél (akit a korabeliek békétlen természete miatt "lupus repax" ragadozó farkas névvel illettek), így 1327-ben Károly Róbert elvette váraik többségét, és az ország belsejében adott birtokokkal, a nyugati határról eltávolította őket. 1328-ban Kőszegnek királyi városi címet adott, megerősítette a Kőszegiektől kapott kiváltságokat, és azokat önkormányzati, valamint vásártartási joggal egészítette ki. A későbbiekben még engedélyt kaptak az itt élők a helyi és a környékbeli borok külföldi eladására is...
A falu Bácsalmástól észak-nyugatra 9 km távolságra, Bajától 28km-re, az 55-ös számú főközlekedési úttól 2.5 km-re fekszik. Korábbi neve Matheovics volt, 1904-tol nevezik hivatalosan Mátételkének. Első okleveles említése 1651-ben kelt, e szerint Bornemisza polgár Pál végrendeleteiben leányaira hagyományozta Matheovics pusztát. 1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1744 Csejtey Pál alispán és Latkoczi Milyhály vármegyei ügyész bérelték, majd egy részre 1747-ben Piukovics János bitrokába került. 1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét eladták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a donációt. Matheovics puszta keleti része 1776-ig, a tataházi plébánia felállításáig hivatalosan Almásleány-egyháza volt. Lakosai nagyobb részt Horvátországból települt római katolikus dalmátok voltak, akik rövid idő alatt megtanulták a magyar nyelvet.
Városunk elhelyezkedése: Az M3 autópályához 2 km-re, a 3-as számú főút mentén, az, Budapesttől 130 km-re, Miskolctól 50 km-re, Egertől 20 km-re fekvő város. Lakosság száma: 17502 fő Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik. A kistérség gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központja. Ide koncentrálódik a szakképzés igen jelentős része is. Napjainkban fejlődő lélekszámú város; piaca élénkül és az idegenforgalom is fellendülőben van. Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt.
Nagykálló Város Nyíregyházától 14 km-re Dél-keletre fekszik, a 4911-es számú úton, A nagy múltú település története során hosszú ideig töltött be jelentős közigazgatási és kulturális központi szerepet Szabolcs megye székhelyeként. Vezető pozícióját elveszítve - főleg Nyíregyháza gyors fejlődése miatt - megrekedt, de a lakosság áldozatkészsége és tenni akarása révén 1989. március 1-jén visszanyerte városi rangját. Ma valamivel több, mint 10000 lakója van, és némiképp Nyíregyháza megyei jogú várost is mentesítve, vonzást gyakorol a környező településekre. Azonban, bár városi rangra emelkedett, sok tennivaló van még, hogy a település elérje azt az ellátottsági szintet, amely egy várostól joggal elvárható. Polgármester fogadó órája :Minden hétfőn 15:00-17:00 Jegyző fogadó órája : Minden hétfőn 15:00-17:00 Okmányiroda: Hétfő: 8:00-12:00 és 12:30-16:00 Kedd: 8:00-12:00 Szerda: 8:00-12:00, 12:30-16:00 Csütörtök: 8:00-12:00 Péntek: NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS
Ügyfélfogadási idő: A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 8.00-16.30 Szerda: 8.00-12.00 Péntek: 8.00-14.00. Bátonyterenye és kistérsége a "Palócországnak" is nevezett Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik. Mátraverebélytől már csak 2 kilométerre van a kistérség központja, Bátonyterenye. Az ide érkező a főút mellett felállított szénfejtőgépet lát, ami a város és a térség múltját meghatározó szénbányászat jelképe. Bátonyterenye a kistérség székhelyvárosa négy korábban önálló település (Nagybátony, Kisterenye, Szupatak, és Maconka) egyesítésével jött létre. Városi rangra 1989-ben emelkedett.
A helyi gazdaság meghatározó ágazatai az ipar, a sajátos mezőgazdasági adottságokra települt élelmiszeripar, a történelmi nevezetességekre épülő turisztika és a kereskedelem. Városunk iparának meghatározó ágazatai az együttesen mintegy 1.500 főt foglalkoztató gépipar, fafeldolgozás, a cipő-textil- valamint a vegyipar. Városunkat a tanácsban a polgármester képviseli, az ülések állandó meghívottja a térségközpont Nyírbátor jegyzője. Távollétük esetén meghatalmazott útján minden alkalommal képviseltették magukat.
Ügyfél fogadási idő Hétfő : 13.00-16.00 Kedd : - Szerda : 8.00-12.00, 13.00-16.00 Csütörtök : - Péntek : 8.00-12.00
- SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN, 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44.5 csillag 1 vélemény alapjánSárospatak több mint 800 éves történelme során sok jelzőt érdemelt ki. Nevezték iskola város-nak, Magyar Cambridge-nek, Bodrogparti Athén-nek, vagy a magyar forradalmak oroszlánbarlangjá-nak. Petőfi Sándor ezt a sort, az Úti leveleiben, melyet pataki látogatása során írt, nem véletlenül bővítette a Szent föld elnevezéssel. Mert valóban szent az a hely, ahol nyolcszáz évvel ezelőtt Árpád-házi Erzsébet született. "Ó boldog asszony, ó csodálatos feleség, ó kedves Erzsébet, akit Isten kegyelmével betöltöttnek mondanak?" - kezdte bulláját 1235-ben IX. Gergely pápa, amikor II. András magyar király leányát halála után alig négy évvel az egyház szentjei közé fogadta. Magyarország történetében kevés olyan személyiség van, akinek emlékezete 800 év óta nemcsak egy ország, hanem egy egész kontinens, sőt a világ keresztyénjei emlékezetében elevenen él.....
Tarján község Budapesttől 60 km-re található. Elhelyezkedése a Kárpát-medence fekvését idézi. A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át. Igen régi település, Pesti Frigyes szerint először II. Endre idején, a XIII. században említik az oklevelekben. 1426-ban már a tatai vár tartozékai között történik róla említés. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott.
Tenk első írásos említése 1310-ből származik Thenky névalakban, de valószínűleg a település már jóval korábban is lakott volt. A török megszállás alatt szinte folyamatosan élelem- és hadianyag- szállítási útvonal volt. A hódoltság megszűnése után a Szentmáriay család birtoka lett a kiváló adottságokkal rendelkező terület. A védtelen jobbágyfalu nem vonzotta a letelepedni vágyókat, így az 1600-as évek végén Buttler János tulajdonában lévő lakatlan puszta volt. Jelentős változás az újranépesítés terén csak a XVIII. század végén történt. Az 1780-as években már 369-en éltek a településen.
Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja, a Tisza-tó fővárosa. A város és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az ide látogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén, kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat, az beleszeret és évről-évre visszatér. A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse városunknak a termálvíz, az ide látogatókat a termálstrand várja, melynek területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence. A 39 °C-os alkáli-hidrogénkarbonátos víz kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. városba érkező vendégek szállásáról szálloda, családias panziók, színvonalas kempingek és a magán szállásadók gondoskodnak. A népművészet iránt érdeklődők megismerkedhetnek a híres füredi fazekassággal, megtekinthetik a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházat.
A táj különleges geopotenciálja abból adódik, hogy az érintkező tájak genetikailag és gazdaságilag nagyon különbözőek. A tökéletes síkságnak minősülő Alföld és az Északi-Középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegység) találkozik itt. Maga a Tokaji-hegy (Kopasz-hegy) az Eperjes-Tokaji hegyláncnak az Alföldre mélyen előreugró, izoláltan álló vulkáni kúpja. 514 méter magas, meredeken emelkedik ki a 100 méter körüli tengerszint feletti magasságú csatlakozó síksági kistájakból (Bodrogköz, Taktaköz, Nyírség).
- TÓTKOMLÓS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
BÉKÉS, 5940 TÓTKOMLÓS, FŐ UTCA 1.4 csillag 1 vélemény alapjánA város számos látnivalóval, nevezetességgel, építészeti örökséggel és a közismert vendégszeretetével várja az idelátogatókat. Két nyelvű település lévén gazdag a szlovák kultúra és a hagyomány őrzése. Így többek között a késő barokk stílusú műemlék Evangélikus templom, a város határában található nagykopáncsi Árpád-kori templom. Múzeumok őrzik a néprajzi kultúra emléktárgyait. Különösen említésre méltó a Szlovák Tájház, amely Magyarország első tájháza volt. Az 1886-ban épült gazdagon berendezett lakóház a korabeli szlovákság mindennapjait mutatja be az érdeklődők számára. Az önkormányzat 2004-ben az EU-hozományként ajánlotta fel a tájházat, a helyi Ifjúsági Fúvószenekar mellett. Polgármesteri hivatal. Hivatali nyilvántartás Hétfő de. 8.00 - 12.00 du. 13.00 - 16.30 Kedd Nincs ügyfélfogadás Szerda de. 8.00 - 12.00 du. 13.00 - 16.30 Csütörtök Nincs ügyfélfogadás Péntek de. 8.00 - 12.00
Vácot a XI. századtól említik írott források, városunkat tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása.
Településünk amely valaha szőlő- és zöldségtermelő hegyközség volt, ma már kellemes pihenést nyújtó üdülőhelyként mutatkozhat be Önöknek, ahol változatos időtöltésre, kikapcsolódásra nyílik lehetősége az ide látogatóknak és az itt lakóknak egyaránt. Figyelmükbe ajánlom a kezdeményezésünkre lido-szerűen megépült partszakaszunkat, mely selymes homokjával méltán lett a környék egyik legnépszerűbb, kultúrált kiszolgáló egységekkel ellátott strandja. Pihentető séták, kerékpártúrák kedvelt helyszíne a Balaton partján álló Szent Mihály domb, rajta a magányos kápolnával, valamint a településünk északi határában elnyújtózó hegykoszorú, ahonnét varázslatos balatoni látvány ejti rabul a kirándulókat. Kívánom, hogy a számtalan szórakozási lehetőséget kihasználva érezzék jól magukat nálunk, s a következő években is legyenek vendégei településünknek....
Korszerű szünetmentes áramellátó rendszerek nagybiztonságú termékekből igényes ISO 9001 szerinti kivitelezéssel költségkímélő szervízzel
Az Energia Bázis Kft. kezdetben elektronikai fejlesztésekkel, elektronikai alkatrészek forgalmazásával foglalkozott. Saját fejlesztésű invertereink sorozatgyártása 1993-ban kezdődött és napjainkig több mint ezer invertert szállítottunk a magyar felhasználókhoz, illetve külföldi piacokra. Mambo - a dinamikus portál és tartalomkezelő rendszer
Hivatali ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 08.00-12.00 Kedd: 08.00-12.00 Szerda: 08.00-12.00 Csütörtök: 08.00-12.00 Péntek: 08.00-12.00
Váci úti iroda bejárata a Dráva utca felől található. Nyitvatartási ideje: Hétfő 10.00-20.00, kedd, csütörtök, péntek 8.00-14.00, szerda 8.00-16.00
Nőtincs község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály-hegy lábánál, a Lókos és a Zsukma patak völgyében 2000 ha-on terül el. A község első írásos említésével 1317-ben találkozhatunk.
Nagyfeszültségű villamos átviteli hálózat üzemeltetése, nagy- és legnagyobb feszültségű távvezetékek és alállomások tervezése, létesítése, karbantartása, és felújítása. Nehézszállítás, Otikai kábelhálózat, Diagnosztika.
A Csepeli Áramtermelő Kft. a Csepel II. 389 MW teljesítményű KCGT erőmű beruházásáért, megépítéséért és üzleti teljesítményéért felelős tulajdonos társaság.
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
