KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Cigány, roma emberekkel foglalkozó, kulturális autonómia megvalósítás, hagyományőrzés, kulturális értékek átörökítése, identitás ápolásához kapcsolódó feladatok, tevékenységek.

Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 20 km távolságra, a Szlovák határhoz vezető 3-as főközlekedési út mellett fekszik. A több mint 750 éves falunk lakói szorgalmas, tenni akaró, az új és a fejlődés iránt nyitott, vállalkozásbarát, vendégszerető emberek. Az Önkormányzat vezetésének átgondolt, célirányos gazdaságpolitikájának eredményeként a településünk dinamikusan fejlődik, népessége növekszik. A teljes mértékben közművesített településünkön egyre fejlettebb intézmény-és szolgáltatási hálózat biztosítja a lakók komfortérzetét, kényelmét.

Keszthely több mint 750 éves múltra visszatekintő település, a Balaton fővárosa. A város és közvetlen szomszédságának természeti adottságai a Balaton partján fellelhető történelmi emlékekben, és kulturális hagyományokban leggazdagabb településként ma is turisztikai, és szellemi központ. A patinás városkép, a különböző korok történelmi örökségének találkozása, a Balaton egyetlen korhűen felújított szigetfürdője sajátos hangulatot kölcsönöz Keszthelynek. A város központjában lévő sétálóutcán hangulatos éttermek, kávézók várják a vendégeket. Az ország legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya a Festetics-kastély, különleges parkjával, a gótikus plébániatemplom a város főterén, vagy a tó történetét bemutató Balatoni Múzeum jól mutatja a város kitüntetett szerepét a Balaton partján. Keszthely nagy múltú iskolaváros és a környék kulturális központja, ennek köszönhetően régi hagyományai, és visszatérő rendezvényei miatt méltán nevezik a Balaton Fővárosának.

önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, pályázat, oktatás, településfejlesztés, közművelődés, szociális ellátás, kultúra

A jelenleg hivatalban lévő Bolgár Országos Önkormányzat 2003. február 16-án alakult meg. Tevékenységi körébe a rendezvényszervezés, a bolgár kisebbség érdekképviselete, kulturális események, táborok szervezése, lapkiadás tartozik.

Lakosainak száma a 900 főt meghaladja, s folyamatosan emelkedik

A DOROGI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT - DOROGSKÁ SLOVENSKÁ SAMOSPRÁVA - a 2002. október 20-i önkormányzati választások eredményeként 2002. november 5-én alakult meg első alkalommal Dorogon.

A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége egy egyesület.

Horvát Kisebbségi Önkormányzat

önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, pályázat, oktatás, településfejlesztés, közművelődés, szociális ellátás, kultúra

Úgy tűnik, hogy egészen a 18. század elejéig Szegednek és a dél-alföldi régiónak nincsenek különösebb görög vonatkozásai.

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

német nemzetiség, iv sz idősek klubja, klub

A szlovák tanítási nyelvű iskolák megszervezésével párhuzamosan, rövid idő alatt nyolcvan szlovák település magyar iskolájában bevezették a szlovák nyelv fakultatív tanítását. Ez lett az ún. szlovák nyelvoktató iskola típusa, amely napjainkig a szlovák nemzetiségi oktatási intézményekhez sorolható iskolák 90 - 95 %-át teszi ki.

Önkormányzat A Polgármesteri Hivatal alapító szerve: Nyírbéltek Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Ömböly Község Önkormányzat Képviselő-testületeAz alapítás éve: 1990.A Polgármesteri Hivatal alapító okiratának kelte, száma: 2005. augusztus 26. 100/2005.(VIII.26.) Kt. számú határozat

önkormányzati vagyonkezelés, önkormányzati közvéleménykutatás, közigazgatási rendszer, helyi képviselet, önkormányzati portál, önkormányzati informatikai rendszer, önkormányzati szövetség,

Ügyfélfogadás: Hétfo-Csütörtök 8-11.30 és 13-15 óráig Péntek 8-11.30 óráig

Legfontosabb feladatának a Magyarországon élő horvát nemzetiség politikai és kulturális érdekeinek képviseletét tekinti. Ennek érdekében a kulturális autonómia megteremtésén, az intézményi háttér kiépítésén dolgozik.

Az ügyfélfogadás rendje:hétfő: 8:00 - 16:00 kedd: - szerda: 8:00-17.00 csütörtök: - péntek: 8:00 - 12:00 Mány-kis falu a Vértes és a Gerecse közötti medencében, gyönyörű természeti környezetben -- és mindig az események középpontjában. 2002-ben volt 920 éves. 1082-ből származik az első MAN-t említő okirat. Mány a középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. A falu és a környező települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak, Mány és a szomszédos Örs falu pusztákká lettek. 1611-től Batthyány birtok. 1680-ban a Batthyány család elzálogosította birtokait a szomszédos Bicskével együtt. 1703-tól, a megyehatárok kiigazítása után már Fejér megyéhez tartozó település. 1768-ban 138 telkes és 7 zsellér család élt a faluban. A XVIII. Század közepe táján kezdtek betelepülni a németek: a Batthyány család engedélyével Nagymányon Római katolikus vallású német népcsoport kapott letelepedési engedélyt.

önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, pályázat, oktatás, településfejlesztés, közművelődés, szociális ellátás, kultúra

Önkormányzat Zalamerenye község Nagykanizsától északkeletre, a Nagykanizsa-keszthelyi országúttól három kilométerre fekszik. Vasútvonal csak 15 km-re van innen Zalakomárban. A garabonci bekötőutat 1926-ban építették, a község kövezett útja néhány évtizeddel ezelőtt készült el. Fekvése alapján ideális üdülő- és kirándulóhely lehetne. Nagyon közel van a Kis-Balaton is, mely különleges adottságaival idegenforgalmi vonzerőt is kölcsönöz a falunak. Ugyancsak kirándulási lehetőség a turistautvonal is, mely összeköti Zalakarossal, a híres gyógyfürdővel.

önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, pályázat, oktatás, településfejlesztés, közművelődés, szociális ellátás, kultúra, helyi tömegközlekedés, köztemető fenntartása,

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

A Hivatal ügyfélfogadási ideje: Hétfő: 13 - 18 óráig Szerda: 8 - 12 óráig és 13 - 16 óráig Péntek: 8 - 12 óráig A Polgármester és a Jegyző fogadóideje: Minden szerdán 8 - 12 óráig

A Polgármesteri Hivatal, Tát közigazgatással foglalkozik.

Az 1941-es népszámláláskor Dorognak összesen 8182 lakosa volt, melyek közül több mint 22 %-a német anyanyelvűnek vallotta magát. 1944 és 1947 között néhány száz német származású lakos elmenekült, vagy kitelepítésre került.

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

Ősagárd a Cserhát délnyugati részén, a Naszály hegy alatti síkságon megbúvó, szépfekvésű település, amely Váctól 22 km-re, Rétságtól pedig 16 km-re található. Megközelíthető a 2-es főútról kb. 8 km-es letéréssel. Lakossága: 350 fő, belterülete: 50 ha, külterülete: 1042 ha. Rövid története: Ősagárd és környéke már az őskorban is lakott vidék volt. Az ásatások során kőkori kovapengéket és egyéb kőeszközöket találtak. Ősagárdot a középkorban alapították.

A település területén és határában feltárt régészeti leletek arról vallanak, hogy az első jelentős emberi megtelepedés a Krisztus előtti I. évezredben, a szkíta korszakban volt. A honfoglalás korából gazdag női sírlelet került elő Heves külterületén, a Kapitányhegyen.

A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ("bonyhádi balta", kelta agyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ("Bucna") nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen XV. század "Zerdahel" és "Széplak" mezőváros). Átmeneti megtorpanást - az elnéptelenedéssel fenyegető - másfél évszázados török uralom (1543-1687) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki) később egységesen "sváb"-nak nevezett rajok, majd a Magyarországból és Galíciából beszivárgó zsidók.

A településünk félúton Berettyóújfalu és Püspökladány között fekszik, a Bihari rész Sárréti tájegységén. A 4213-as számú út szeli ketté. Legközelebbi vasútállomás az egyaránt 4-4 km-re Sápon és Biharnagybajomban található.Nagyrábé a Nagysárréthez tartozó község. Igen régóta lakott hely. A régészeti leletek tanúsága szerint a község helyén már Kr.e. 2500-2300-ban település létezett. A nádasokból és mocsarakból kiemelkedő gerinceket, földhátakat a honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták lakóhelyül.A váradi Regestrumban első okleveles emlitése 1332-ben történik. Ekkor már egyháza, plébánosa volt. A népesség létszáma - a törökdúlást leszámítva - a XX. század közepéig folyamatosan nőtt. (az 1938-ban kiadott monográfia adatai szerint: 3334 lakosa van, ebből 736 a tanyákon él) Azóta a tanyák megszüntek. Míg 1970-ben közel 3000 éltek itt, 2008. január 1-én 2315 lakosa van a falunak.

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, pályázat, oktatás, településfejlesztés, közművelődés, szociális ellátás, kultúra

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés

helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés