POLGÁRMESTERI HIVATAL
Több mint 500 találat POLGÁRMESTERI HIVATAL kulcsszóra
SOLARTIS NAPKOLLEKTOR - NAPKOLLEKTOR SZERELÉS, FORGALMAZÁS
PEST, 2440 SZÁZHALOMBATTA, CSENTERICS SÁNDOR ÚT 3/18Képek (6)Napkollektor szerelés. Napkollektorok és Napkollektor rendszerek forgalmazása egész Magyarországon. Információ, árajánlat kérése:(30) 969-9960 Referenciák megtekintése: http://solartisnapkollektor.hu Cím: 2440 Százhalombatta, Csenterics Sándor út 3/18
Köszöntöm Önt Pápán, ebben a hagyományaira, kulturális értékeire és barokk arculatára büszke kisvárosban. A pápaiak tenniakarásának, áldozatvállalásának köszönhetően a rendszerváltozás óta óriási utat tettünk meg városépítésben, városszépítésben egyaránt, de így sem feledhetjük: rengeteg még az előttünk álló feladat, hogy Jókai és Petőfi egykori városa régi fényében ragyogjon. Jöjjön el városunkba, tekintse meg értékeinket, legyen vendége városi rendezvényeinknek, vagy ha erre nincs módja, töltse hasznosan azt az időt, amit a pápai oldalakon való barangolással kíván eltölteni.
ÖNKORMÁNYZAT
- BUDAPESTI ÖNKORMÁNYZATI PARKOLÁSI KFT.
1136 BUDAPEST, HEGEDŰS GYULA U. 20.
4 csillag 8 vélemény alapjánA Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. - t, amely megalakulása óta a Magyar Parkolási Szövetség tagja, 1999-ben hozta létre a Fővárosi Önkormányzat, a Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzat és a Budapest XIII. kerületi Önkormányzat.
- ENCSENCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG, 4374 ENCSENCS, FŐ U. 31.4 csillag 2 vélemény alapjánA polgármesteri hivatal alapvető feladata a képviselő-testület és a bizottságok munkájának segítése.
Pákozd a Velencei-tó ÉNY-i részén fekszik. Táji, természeti adottságai, a főváros és Székesfehérvár közelsége nagy előnyt jelentenek számunkra. Turisztika, kirándulás, hosszabb üdülés egyaránt tervezhet programok lehetnek. A tókörnyéki rendezvények, az ezzel járó kirándulások szélesítik a helyben nyújtott lehetőségeket. Külön kiemelem a vulkanikus kőzetből eredő pozitív hatásokat, valamint a levegőtisztaságot, amely frissülést, megújulást jelent az ember számára. P Á K O Z D neve feltehetően szláv eredetű (az ólengyel Pakost) személynévből származik, amely a magyar pákosztos melléknévvel állhat etimológiai rokonságban.
A település festői környezetben fekszik a Börzsöny lábánál, a Szentendrei-szigettel és a visegrádi Várheggyel álellenben. Kismarost Verőcétől mindössze egy néhány száz méteres beépítetlen Duna-part választja el. Megközelíthető a 12-es főúton, valamint vasúton. Lakossága: 1763 fő, belterülete: 475 ha, külterülete: 715 ha. Kismaros rövid története Földrajzi helyzete, adottságai: Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt. A vulkánikus eredetű Börzsöny-hegységnek és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosít a földműveléshez.
Közvetlenül a Duna partján fekvő település a Vác-Szob közötti, 12-es főúton érhető el. Vasúttal is megközelíthető vagy vízijárművekkel. Lakossága: 2893 fő, üdülési szezonban: 8400 fő körül, belterülete: 698 ha, külterülete: 2520 ha. A németek által alapított település jelentőségére utal XVI. századi mezővárosi rangja. Fontos ütközetek zajlottak ezen a helyen: Pálffy Miklós és Miksa főherceg 1597-ben kétszer győzte le itt a török hadakat. Verőcén jelentős kulturális pezsgés indult meg a XX. század elején, mivel sok művész választotta pihenőhelyéül. Közülük a nevezetesebbek: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes írók, és Kodály Zoltán zeneszerző. Az 1925-ben épült cserépüzemben dolgozott néhány évig Gorka Géza, a híressé vált keramikusművész. A település jó kiindulópont Nógrád várához, Szokolya felé, vagy a Naszály 652 m-es csúcsához. Személyautóval a 12-es úton, Vác és Szob között érhető el a település.
Községünk Pest Megye észak keleti határán, Budapesttől 55km-re fekszik. Megközelíthető, Budapest felől a 31-es főúton Tápiószecsőn át, ahonnan tábla jelzi Tóalmást. Jászberényből a 31-es úton, Nagykátán és Szentmártonkátán keresztül, Valamint Gödöllőről az M3-as autópályán keresztül Valkó-Vácszentlászló-Zsámbok útvonalon. A Stadionoktól közvetlen távolsági volánbusz járat is indul községünkbe. A Polgármester fogadóórája: Hétfő 12-től 18-ig Szerda 14-től l6-ig A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 9-től 18 óráig Szerda 9-től 12 óráig Péntek 9-től 12 óráig Pénztári nyitvatartás: Hétfő 9-től 11-ig Szerda 9-től 11-ig Péntek 9-től 11-ig
A demokratikus rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak - más néven helyi társadalmának - joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben. A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak. Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek.
Általános ügyfélfogadási rend: Hétfőn 8-12 óráig, Szerdán 8-17 óráig, Csütörtökön 13-17 óráig. Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől délre 130 km-re, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. A város közigazgatási területe 228 km2. Közlekedési csomópont. Vonzáskörzetébe a tőle 20-30 km-re lévő települések tartoznak. A táj éghajlati, természeti adottságai megegyeznek a kistérségnél leírtakkal. A tanyákkal tarkított vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj. A várost valamikor tavak, mocsarak, övezték, a "Halas" név is ebből ered. Mára csak a Sóstó maradt meg. A hajdani mocsárvilág maradványát a "Fejeték" láprétje őrzi, melyen védett növények sokasága látható. Szemet gyönyörködtető a tarka sáfrány, virginiai holdruta, pókbangó, naprózsa, homoki kikerics, szibériai nőszirom.
Ügyfélfogadás Hétfő: 13.00 - 17.30 Szerda: 08.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00 Péntek: 08.00 - 12.00 Dunakeszi a Dunakanyar kapuja. Budapesttől 15 kilométerre a pesti síkságon terül el, a Duna kavicsos törmelékkúpján. Területe 33158 hektár. Lakóinak száma 30 ezer. A város címere ekevas alakú. Középen ezüst - a Dunát jelképező - hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység Európa-hírű lósportját. Kalandos története az első írásos feljegyzés tanúsága szerint közel 750 évvel ezelőtt kezdődött. Többször vált lakatlanná, de a sors kegyelméből újból és újból vállalkozó szellemű emberek telepedtek itt meg, hogy megalapozzák életüket és jövőjüket. Talán még az itt lakók közül is kevesen tudják, hogy az ország első, Budapest és Vác közötti vasútvonalán egyetlen közbenső megállót létesítettek, s ez Dunakeszi volt.
- POLGÁRMESTERI HIVATAL-SOLTVADKERT
BÁCS-KISKUN, 6230 SOLTVADKERT, KOSSUTH L. U. 6.5 csillag 1 vélemény alapjánA település a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében fekszik. Városunkat 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható. A török hódoltság idején ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő és gyümölcs kultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.
Hol is található szeretett községünk? A Székesfehérvártól délnyugatra elterülő települést a megyeszékhely mellett Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasladány, Jenő és Szabadbattyán határolja. A mai Úrhida az Úrhidáról Székesfehérvárra és a Szabadbattyánról Sárszentmihályra vezető út kereszteződésétől nyugatra terül el. Keleti határa ma pár száz méterre húzódik a Sárvíztől, illetve az egykori sárrét mocsarainak partjától. Maga a község, mely egy jellegzetes szőlőhegyi településből fejlődött ki többutcás szalagtelkes községé, nagyobbrészt egy völgyekkel tagolt halomra épült. E halom egy kiemelkedőbb pontján épült fel a templom, melyet körülölelnek a falu házai. Úrhida belterülete 123 és 191 méter közötti tengerszint feletti magasságon terül el. A község lakosságának a száma az elmúlt időszakban növekvő tendenciát mutat. 1990-ben 1112 fő, 2001-ben 1596 fő és 2006-ban elérte a 2000 főt.
Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt
Polgármesteri fogadóórák: Minden páros héten Szerdán 8:00 - 12:00 Jegyzői fogadóórák: Minden páratlan héten Szerdán 8:00 - 12:00 Ügyintézők ügyfélfodagási ideje: Délelőtt Délután Hétfő 8:00 - 12:00 13:00 - 16:00 Kedd Nincs ügyfélfogadás Nincs ügyfélfogadás Szerda 8:00 - 12:00 13:00 - 16:00 Csütörtök 8:00 - 12:00 Nincs ügyfélfogadás Péntek 8:00 - 12:00 Nincs ügyfélfogadás Pénztári napok Hétfő: 08:00 - 12:00 Csütörtök: 08:00 - 12:00 A hivatal munkarendje: Hétfőtől - csütörtökig: 07:30 - 16:30 Pénteken: 07:30 - 13:30
Úgy mondják a régiek, hogy a császár verbuváltatta a legényeket katonának. A színmagyar csapattestek jó részét a bécsi hadügyminisztérium az örökös tartományokba helyezte. Így kerülhettek innen is Itália kék ege alá - Milánóba - Majlandba nagyabonyi legények. Ott szakadt fel a külhonban fegyver alatt álló katonáink lelkéből a hazavágyók sóvárgó panaszaként ez a kedves, szomorú dalocska: Nagyabonyban csk két torony látszik, De Majlandban harminckettő látszik. Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt.
A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöp községtől 5 km-re, a 71-es út mentén található Ábrahámhegy. 2, 8 km-es tóparti szakasz, 7 km2 terület és 5 km2 vízfelület tartozik a településhez. Ábrahámhegy a Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, mert egyrészt hegyei félkör alakban nyugatról és északról elzárják, védik a szelektől, másrészt egy völgykatlanban húzódik és így klímája melegebb a környezeténél. környékére vonatkozó első írott feljegyzés 1082-ből származik, melyben községünk Ábram néven szerepel. II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, melyet számtalan régészeti lelet is igazol. A község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Budapest-Tapolca vasútvonal (1909) és elkészült az ábrahámhegyi vasútállomás 1925-ben. Munkarend: Hétfőtől - Csütörtökig: 7.30 - 16.00 óráig Pénteken: 7.30 - 13.30 óráig Ügyfélfogadás: Hétfő, Szerda: 8.00 - 16.00 óráig Péntek: 8.00 - 12.00 óráig
- BÁCSALMÁSI POLGÁRMESTERI HIVATAL
BÁCS-KISKUN, 6430 BÁCSALMÁS, GRÓF TELEKI JÓZSEF U. 4 - 8.3 csillag 2 vélemény alapjánBácsalmás büszke természeti szépségeire, épített környezetére, az elmúlt évek eredményeire, de bátor a jövő céljainak megfogalmazásakor is. Sok új barátra és ismerősre, partnerre és befektetőre van szükségünk, hogy céljainkat elérjük, hogy életünket javítsuk. A város vezetése, és lakossága szeretettel vár mindenkit, aki kíváncsi Bácsalmás hagyományaira, kultúrájára, vagy gazdasági lehetőségeire. A turisztikai céllal ideérkezőket éppúgy örömmel látjuk, mint a befektetési, munkahely teremtési szándékkal rendelkezőket.
Badacsonytomaj emlékhelyei a múlt szellemiségét sugározzák. Megőrzésük a ma élő emberek, az utódok kötelessége. A bazaltsziklák alatt található a Kisfaludy ház, mely Kisfaludy Sándor szőlőbirtokán egyszerű bazaltkőből rakott nádfedeles parasztpince volt. Ezt alakította át a költő. Az épületen emléktábla található, maga az épület ma színvonalas étterem. Mellette van a fehérségével messzire kitűnő Szegedy Róza ház, a gyönyörű parasztbarokk épület, mely 1790-ben épült. A két épület Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelméhez kapcsolódik, az egész környék két leghíresebb épülete. A Szegedy Róza ház múzeum, itt áll a nevezetes kandalló is, amelynek melegénél irogatta regéit a költő.
- BAJA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVAT
BÁCS-KISKUN, 6500 BAJA, SZENTHÁROMSÁG TÉR 1.4 csillag 1 vélemény alapjánBaja város az ország déli részén, a Duna két partján, az 1469-1485 folyamkilométerek között fekszik. Fontos közúti, vasúti átkelőhely, déli kapcsolat a Dunántúl és az Alföld között. Észak-Bácska központja, Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. A legrégibb időket őskori (neolitikum, bronzkor) és népvándorlás kori (szarmata népek) leletek tanúsítják. A VI. században avarok nyomultak a területre. Őket követték honfoglaló őseink, akiket vonzott a vízben, halban, vadban, legelőben gazdag vidék. Baja első okleveles említése - jó évszázaddal a tatárjárás után - 1323-ból származik (Zichy Okmánytár). Első ismert birtokosa a Bajai család. 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta. A város és környéke lakossága napjainkban is soknemzetiségű. 1994-től a helyhatósági választásokon négy kisebbség (cigány, horvát, német, szerb) alakított önkormányzatot. A képviselő-testület ezen elvekkel és történetiséggel, az együtt élő nemzetiségekkel egyetértésben .
A Polgármesteri Hivatal feladata az önkormányzati döntések szakmai előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése valamint a jegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyek intézése. Az Okmányirodában hétfőn, szerdán és pénteken van ügyfélfogadás. A ügyfelek fogadása érkezési sorrendben történik. Azok az ügyfelek, akik idézésre érkeznek, illetve az ügyfélkapuval rendelkezők, interneten időpontot foglalhatnak maguknak csütörtöki napokon, 8-10 óra között, ügytípusonként külön- külön. Az ügyfélfogadás rendje: Hétfő: 8-12 13-16 óra Szerda: 8-12 13-16 óra Péntek: 8-13 óra
- BALATONFŰZFŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL
VESZPRÉM, 8184 BALATONFŰZFŐ, NIKE KÖRÚT 1.3 csillag 1 vélemény alapjánA csendes, barátságos, rendezett és folyamatosan szépülő település kedvező természeti és épített adottságaival várja az itt élőket és az idelátogatókat. A Bakony hegyei felől érkező szelek, a mély és így a legtisztább vízű fűzfői öböl ideális helyszínt jelent a vízisportok szerelmeseinek: az élénk vitorlás- és szörfélet, a gazdag horgász-zsákmányok tanúsítják ezt. Pezsgő sportélete, a neves Balaton uszoda, a sportstadion labdarúgó, villanyfényes kosár- és teniszpályái messze környékről is vonzzák az aktív pihenésre vágyókat. A magas napfényes órák, a strandolás kulturált körülményei ideális helyszínt jelentenek a családi időtöltésnek. Balatonfűzfő ugyanakkor a városi léthez nélkülözhetetlen, további fejlődés előtt áll: új városközpont tervei körvonalazódnak, vitorláskikötők épülnek, s tovább szépülnek köztereink, folyamatosan épülnek útjaink. Kérem, érezze magáénak városunkat: legyen Ön is alakítója településünknek, kísérje figyelemmel jövőnk alakulását!
Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re található. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonnyal, Hajdúsámsonnal és és Hajdúhadházzal határos, 24 tanyájának jelentős része ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly. Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzőek, a terület enyhén nyugat felé lejt. A város csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: Téglás-Geszteréd felől a 4901-es úton, Nyíregyháza-Nagykálló felől, Nyíradony felől, illetve Nyírmihálydi-Szakoly felől. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es) elkerülik. Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló-Nyíradony-vasútvonalon is, de a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították.
- BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA
HAJDÚ-BIHAR, 4060 BALMAZÚJVÁROS, KOSSUTH TÉR 4-5.Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Megközelíthető a 33-as számú főúton, Hortobágytól 20 km-re, Debrecentől 23 km-re, a 4-es főúton Hajdúszoboszlótól 19 km-re, a 35-ös úton Hajdúböszörménytől 14 km-re, az M3-as autópályán Budapesttől 220 km-re. Közvetlen telefonszámok: Polgármester: (52) 580-100 Jegyző: (52) 580-101 Alpolgármesterek: (52) 580-103
Ügyfélfogadás: Hétfőn-szerdán 8-12 óra és 12.30-16.30 óra Pénteken 8-12 óra és 12.30-14.00 óra. Alsónyéki iroda ügyfélfogadása: Kedd és csütörtök 8-16 óra. A Tolna megye délkeleti részén elhelyezkedő 865 éves múlttal rendelkező település 1995-ben emelkedett ismételten városi rangra. Életére a sokszínűség jellemző, mind a történelmi és kulturális hagyományait, mind a földrajzi adottságait tekintve. Gazdag történelmi múlttal, építészeti emlékekkel büszkélkedhetünk. A soknemzetiségű településen több évtizede békében élnek együtt az itt lakók.
önkormányzat, polgármesteri hivatal, közigazgatás, közszolgáltatás, településfejlesztés, településrendezés, pályázat, kultúra, turisztika, oktatás, egészségügy, rendezvényszervezés
Köztudott, hogy Újbuda a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete. Számos hír tudósítja hetente az írott és elektronikus médiában Budapest és az ország lakosságát az itt tapasztalható fejlődésről a tömbrehabilitáció eredményeiről, Újbuda kulturális életéről, az egykor szegényes, lenézett terület értékének rohamos emelkedéséről, mely a rendszerváltás óta eltelt időszak tudatos önkormányzati munkájának, az erre kedvezően reagáló beruházói kedvnek, és nem utolsósorban az itt élő lakosságnak, az itt megtelepült vállalkozásoknak köszönhető.
Helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés.
Diósjenői polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfő 8-12, 13-16, Kedd- Nincs, Szerda 8-12, 13-16, Csütörtök- Nincs, Péntek 8-12 a Polgármester és a Jegyző fogadónapja Hétfő : 8-12 ig.
Eger történelmi múltjával - adottságainak köszönhetően - a borkultúra is szervesen összenőtt. A Bükk délnyugati lejtőjén, a Mátra és Bükk hegység között illetve az Alföld és az Északi középhegység találkozásánál több évszázaddal ezelőtt egri központtal egy olyan bortermelő táj alakult ki, amely mára már világhírnevet szerzett magának. Szőlőművelőink joggal büszkék fáradtságos munkájuk végeredményére: az Egri Bikavérre, az Egri Leánykára, és egyéb kiváló minőségű boraikra. Városunk mindezeken kívül évszázadok óta az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma. Iskolaváros jellege miatt a XIX. század és a XX. század fordulóján Magyar Athén-ként is emlegették. Joggal állíthatjuk, hogy történelmi múltunk és kultúránk értékei iránt érdeklődők városunkban bőséges kínálatra találnak. Mindezeken kívül szeretnék még egy vonzerőt az érdeklődők szíves figyelmébe ajánlani: a híres egri melegvizű gyógyfürdőkről van szó.
Érd nevezetességei több mint 750 éves településünk történelmi emlékei szöveggel, képekben. Érd számokban egy kis statisztika Testvérvárosaink Lubacow, Poynton, Szászrégen, Léva városok weboldala Érdi Krónika - a Millenium évében, 2000-ben megjelent kötet elektronikus változata (link) Virágzó Kertváros hasznos információk a városról most költözőknek és már itt lakóknak.
Gara község Bács-Kiskun megyében, Bajától 16, 5 km-re kissé délkeleti irányban fekszik. Vaskút, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Csátalja községekkel és nyomhatárával határos. Nemzetiségi település, magyarok, bunyevácok, horvátok, szerbek, németek és székelyek lakják. A település mezőgazdasági jellegű, jelentősebb ipari üzem, létesítmény nincs. Többnyire rendelkezik minden olyan intézménnyel, mely a hasonló nagyságú községek tekintetében elfogadottnak tekinthető, de az intézmények minősége átlag alatti.
Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor regisztrálódott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Hajdú-Bihar megye határa közelében terül el. A község földrajzi adottságai meglehet?sen mostohák, területének nagyobb részét futóhomok borítja, de b?ven találunk mocsaras, vizeny?s területeket is. Történelem el?tti id?szaka az újk?korra vezethet? vissza. (Csallány Dezs? ásatásai a megyében el?ször itt voltak.) Kora bronzkori leleteket is találtak a Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megel?z? id?szakban nagy valószín?ség szerint ?k laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak.....
Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 20 km távolságra, a Szlovák határhoz vezető 3-as főközlekedési út mellett fekszik. A több mint 750 éves falunk lakói szorgalmas, tenni akaró, az új és a fejlődés iránt nyitott, vállalkozásbarát, vendégszerető emberek. Az Önkormányzat vezetésének átgondolt, célirányos gazdaságpolitikájának eredményeként a településünk dinamikusan fejlődik, népessége növekszik. A teljes mértékben közművesített településünkön egyre fejlettebb intézmény-és szolgáltatási hálózat biztosítja a lakók komfortérzetét, kényelmét.
Hetyefő település Veszprém megyében Sümegtől Észak-nyugatra, Vas és Zala megyék találkozásánál helyezkedik el, közigazgatásilag a Dabronc-i Körjegyzőséghez tartozik. Megközelíthető: Sümeg felől: Zalagyömörő, Gógánfa, Dabronc községeken át. Veszprém és Ajka felől a 8-as főútról Keléd településen át. Történelmi múltja a XIII. század közepéig nyúlik vissza, első hiteles oklevelek 1241-ben említik először Terra Heghe néven
Csodálatos zöld környezetben várja Önt a világon egyedülálló Hévízi gyógytó. A tó körül elterülő erdős parkok és a város védett növényvilága a nyugodt pihenés és gyógyulás záloga. Polgármester: Papp Gábor Fogadóóra minden hónap első szerdáján 14-től 16 óráig a hivatalban Foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester: Kepli József János
- HORTOBÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA
HAJDÚ-BIHAR, 4071 HORTOBÁGY, CZINEGE JÁNOS U. 1.Hortobágy - az 1966-ban létrejött 1600 lakosú község - az országban 1973-ban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti Park közepén, Debrecen és Tiszafüred között a 33. számú főút mentén helyezkedik el. Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája, amely lenyűgöző élményt nyújt páratlan élővilágával. A terület 1999-től - kultúrtáj kategóriában - a Világörökség részét képezi. A település központjában található a híres épületegyüttes, a Hortobágyi Kilenclyukú Híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum, ahol a pásztorélettel ismerkedhetünk meg.
Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanuhegyek ölelik át. Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínüleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba. 1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is települt újra. A falu lakossága a szőlőművelésből élt.Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült. A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember.
Keszthely több mint 750 éves múltra visszatekintő település, a Balaton fővárosa. A város és közvetlen szomszédságának természeti adottságai a Balaton partján fellelhető történelmi emlékekben, és kulturális hagyományokban leggazdagabb településként ma is turisztikai, és szellemi központ. A patinás városkép, a különböző korok történelmi örökségének találkozása, a Balaton egyetlen korhűen felújított szigetfürdője sajátos hangulatot kölcsönöz Keszthelynek. A város központjában lévő sétálóutcán hangulatos éttermek, kávézók várják a vendégeket. Az ország legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya a Festetics-kastély, különleges parkjával, a gótikus plébániatemplom a város főterén, vagy a tó történetét bemutató Balatoni Múzeum jól mutatja a város kitüntetett szerepét a Balaton partján. Keszthely nagy múltú iskolaváros és a környék kulturális központja, ennek köszönhetően régi hagyományai, és visszatérő rendezvényei miatt méltán nevezik a Balaton Fővárosának.
A kistérség központja Kisbér város, amely a Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el. A város közlekedés-földrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton megközelíthető. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Győrtől 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik. Nevezetességei: Batthyány-kastély, Török-kúria (Méneskari kórház, Királyi lovarda, Tiszti kaszinó).
A megyeszékhelytől 25 kilométernyi távolságra található az apró település. Területén 145 ember él 49 lakóházban, amelyből 4 az önkormányzat tulajdona. A vezetékes ivóvízellátás az otthonok 100 százalékában megoldott. A gázhálózatra való csatlakozás is minden ingatlanon megoldható. A kábel TV hálózaton jelenleg 10 csatorna nézhető, díj fizetés nélkül, internet csatlakozás is lehetséges minden család részére. Az óvodások és az általános iskolások a szomszédos, mindössze 4 kilométerre fekvő Baksa, intézményeibe járnak ahova falu busza szállítja őket minden tanítási napon. Ezen intézményeket, Kisdér, közösen üzemelteti a többi, társult önkormányzattal. A falu egyetlen utcájának a sok örökzöldön kívül a faluház és a harangláb kölcsönöz sajátos külsőt. A kápolna mellett egy közel másfélszáz fő befogadására, ünnepi rendezvények tartására is alkalmas kultúrház teremt lehetőséget a helybéliek közösségi együttlétéhez. A faluházban kapott helyet a község könyvtára, de klub is működik. ...
- KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL
BÁCS-KISKUN, 6100 KISKUNFÉLEGYHÁZA, KOSSUTH LAJOS U. 1.Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatal Ügyfélfogadás: Hétfő 7.30-12.00 Hétfő délután szünetel az ügyfélfogadás Kedd 7.30-12.00 12.30-16.00 Szerda 7.30-12.00 12.30-16.00 Meghosszabbított (szerdai) ügyfélfogadás: 16.00-18.00 Csütörtök Csütörtökön szünetel az ügyfélfogadás Péntek 7.30-12.00 Pénteken 12.00 órától szünetel az ügyfélfogadás. VárosunkKiskunfélegyháza és környéke sok egyedi értéket és felfedezni érdemes élményt kínál az ide látogatóknak. Karakteres térségi vonásai közül kiemelkedik a város történelmi és kulturális öröksége. Egy rövid körsétát téve a városban számos műemlékre és látnivalóra bukkanhat a látogató. Páratlan összetételű gyógyvizünk, a térségben készült bio-termékeink, valamint a természet közelsége igazi lelki "megtisztulást", valódi kikapcsolódást nyújt a zajos hétköznapokból.
HAGYOMÁNYOKBÓL A JELENEN ÁT A JÖVŐ FELÉ Államalapító Szent István királyunk óta igen sokszor módosultak az ország-, és a megyék feladatai és közigazgatási határai. A szűkebb hazánknak Komárom-Esztergom megyének jogelődjeit Komárom illetőleg Esztergom vármegyét, Szent István király alapította. E vármegyék alapvető feladata a királyi várak ellátása, a várakhoz kapcsolódó szolgáló népek elhelyezése és a dunai átkelés biztosítása volt. Mindez egyértelműen jelzi azt a királyi szándékot, hogy a vármegyék feladata a fontos települések ellátása, a gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A két vármegye Árpád-kori településeihez még a középkorban újabbak kapcsolódtak az időközben megszűnt Pilis, valamint Veszprém, Fejér, és Hont vármegyéből.
A város története: A kőszegiek (ezután már igy nevezték magukat Henrik és utódai) folytonosan gyarapították birtokaikat. Ezért személyes ellentétbe kerültek I. Albert osztrák és stájer herceggel is, aki 1289-ben elfoglalta váraikat, közöttük Kőszeget is. Ekkor pusztült el a város Ferences kolostora. A várakat 1291-ben III. András szerezte vissza korábbi tulajdonosaiknak. A család leszármozottai sem voltak különbek Iván nevű ősüknél (akit a korabeliek békétlen természete miatt "lupus repax" ragadozó farkas névvel illettek), így 1327-ben Károly Róbert elvette váraik többségét, és az ország belsejében adott birtokokkal, a nyugati határról eltávolította őket. 1328-ban Kőszegnek királyi városi címet adott, megerősítette a Kőszegiektől kapott kiváltságokat, és azokat önkormányzati, valamint vásártartási joggal egészítette ki. A későbbiekben még engedélyt kaptak az itt élők a helyi és a környékbeli borok külföldi eladására is...
Kunszentmiklós gazdasági életét évszázadokon keresztül egészen a közelmúltig a mezőgazdaság határozta meg. A közös gazdaság ma 4500 ha szántót művel. A szövetkezet állattenyésztési főágazatában a juh- és sertéstenyésztés dominál. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfőn 8.00 órától 12.00 óráig, kedden 8.00 órától 12.00 óráig, illetve 12.30-tól 16.00 óráig, szerdán nincs ügyfélfogadás csütörtökön 8.00 órától 12.00 óráig, illetve 12.30-tól 17.30-ig pénteken 8.00 órától 12.00 óráig.
A falu Bácsalmástól észak-nyugatra 9 km távolságra, Bajától 28km-re, az 55-ös számú főközlekedési úttól 2.5 km-re fekszik. Korábbi neve Matheovics volt, 1904-tol nevezik hivatalosan Mátételkének. Első okleveles említése 1651-ben kelt, e szerint Bornemisza polgár Pál végrendeleteiben leányaira hagyományozta Matheovics pusztát. 1662-ben I. Lipót Vattay Pálnak adományozta, majd a bajai Czobor uradalomhoz tartozott. Többszöri tulajdonosváltás után 1744 Csejtey Pál alispán és Latkoczi Milyhály vármegyei ügyész bérelték, majd egy részre 1747-ben Piukovics János bitrokába került. 1749-ben a Csejteyek a puszta keleti felét eladták a Piukovics családnak, akik 1779-ben kapták meg a donációt. Matheovics puszta keleti része 1776-ig, a tataházi plébánia felállításáig hivatalosan Almásleány-egyháza volt. Lakosai nagyobb részt Horvátországból települt római katolikus dalmátok voltak, akik rövid idő alatt megtanulták a magyar nyelvet.
Városunk elhelyezkedése: Az M3 autópályához 2 km-re, a 3-as számú főút mentén, az, Budapesttől 130 km-re, Miskolctól 50 km-re, Egertől 20 km-re fekvő város. Lakosság száma: 17502 fő Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik. A kistérség gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központja. Ide koncentrálódik a szakképzés igen jelentős része is. Napjainkban fejlődő lélekszámú város; piaca élénkül és az idegenforgalom is fellendülőben van. Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt.
Nagykálló Város Nyíregyházától 14 km-re Dél-keletre fekszik, a 4911-es számú úton, A nagy múltú település története során hosszú ideig töltött be jelentős közigazgatási és kulturális központi szerepet Szabolcs megye székhelyeként. Vezető pozícióját elveszítve - főleg Nyíregyháza gyors fejlődése miatt - megrekedt, de a lakosság áldozatkészsége és tenni akarása révén 1989. március 1-jén visszanyerte városi rangját. Ma valamivel több, mint 10000 lakója van, és némiképp Nyíregyháza megyei jogú várost is mentesítve, vonzást gyakorol a környező településekre. Azonban, bár városi rangra emelkedett, sok tennivaló van még, hogy a település elérje azt az ellátottsági szintet, amely egy várostól joggal elvárható. Polgármester fogadó órája :Minden hétfőn 15:00-17:00 Jegyző fogadó órája : Minden hétfőn 15:00-17:00 Okmányiroda: Hétfő: 8:00-12:00 és 12:30-16:00 Kedd: 8:00-12:00 Szerda: 8:00-12:00, 12:30-16:00 Csütörtök: 8:00-12:00 Péntek: NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS
Településfejlesztéssel foglalkozunk Páty község Pest megyében, a Budapest - Zsámbék közlekedési út tengelyében, a fővárost Béccsel összekötő autópálya mentén helyezkedik el. Lakóinak száma meghaladja a hatezer főt.
